2018. december 22. Telihold a Rák jegyében – Fizikai és érzelmi biztonság egyéniségként
Megosztás 2018 egy megtisztulós, elengedős időszakkal végződik, hogy fölösleges terheinket már ne vigyük magunkkal az Új Évbe.
Ezt érdemes tenned!
Az év vége energiáinak köszönhetően a Telihold fénye most a felszabadító uránuszi energiákkal egyesülve árad szét. Segít mindattól a lelki szintű, gyermekkorból hozott mintáktól megszabadulni, ami saját szabadságérzetünk gátolhatja, és ami miatt nem tudunk önmagunk lenni, saját utunkat járni.
Az év utolsó Teliholdja a Rák jegyében köszönt ránk, és arra biztat mindenkit, hogy vizsgálja meg életében mindazokat az elvárásokat, amiknek eddig igyekezett megfelelni. A Teliholdat követő 2 hét energiáinak támogatásával most nagy mélységekbe kaphattok betekintést, hogy feltárjátok a család fogalmával kapcsolatos elvárásokat, mintákat, és az ehhez kapcsolódó gondolati meggyőződéseket.
A családról, az ebben betöltött szerepekről kialakult elképzelések igen mélyen dolgoznak bennünk, már magzati korban keletkezhettek, de később kicsiny gyermekként is beépülhettek tudattalan meggyőződéseink közé.
A minták nem feltétlenül rosszak, de mindenképpen hátráltatóak lehetnek, ha elvárás szintjén dolgoznak, és ettől tesszük függővé saját értékünket, szerethetőségünket. Nézzünk egy egyszerű, hétköznapi példát.
A nők értékességének mércéje a termékenység, egy gyermek születésének csodája. Ez nem a jelen kor elvárása, hanem történelmi szinten kialakult minta, ami eggyé vált a nőiséggel.
Ugyanakkor van, akinek ez nem adatik meg, és ettől értéktelennek érzi magát, hiszen elvárás szinten dolgozik, hogy a nő felelőssége és feladata életet adni.
Asztrológusként sokszor kutatjuk, mi lehet az elmaradt gyermekáldás hátterében, és sokszor tisztán látszik, hogy a helyzetben lévő nőnek lehetősége van egy karmikus láncolat lezárására a gyermekről való lemondás által. Ő ezzel a vállalással ugyanakkor egy magasabb szintű teremtés szolgálatába állhat és lehet, hogy több ezer gyermek életét igyekszik jobbá és szebbé tenni ahelyett, hogy saját gyermekének fogantatásáért vállalna küzdelmet.
Tehát ebben ez esetben, ha el tudja engedni az elvárást, ami a nőt a gyermekhez köti, akkor önmaga tud lenni életében úgy, hogy feltételek nélkül, önmagától érzi magát értékesnek. Az önelfogadás pedig segít abban, hogy végre boldogan és lelkiismeret furdalás nélkül járja saját útját.
Ez csak egy példa, amit kiragadtam, de tovább folytathatom a sort a feltétel nélküli szeretetet akadályozó elvárásokkal a teljesség igénye nélkül.
Mitől érezzük magunkat például szerethetőnek? Mit gondolunk a családban betöltött szerepünkkel és feladatunkkal kapcsolatban? Nem lehet, hogy a téves elvárások, vagy a feltételekhez kötött szeretet miatt nem vagyunk önmagunk és nem saját utunkat járjuk? Vagy soha nem kaptuk meg az elismerést, emiatt akarunk másoknak megfelelni, szinte eszelősen keresve a lehetőséget a másik dicséretének eléréséhez.
Nézzünk egy egyszerű mondatot, ami sok gyermek első éveiben elhangzik:
„Nem szeretlek, ha nem viselkedsz rendesen!
Egy elvárás, ami beég a tudattalanba, hogy mindig jónak kell lenni, mert csak akkor vagyunk szerethetőek. De ki határozza meg a jóság fogalmát és szabályait?
Természetesen a szülők, akiknek van egy saját elképzelése arról, hogy mi a jóság, mi a helyes út, és hogyan kell a mindennapokat élni.
Pedig a rosszaság pont azért kell, hogy rátaláljunk a saját jóságunkra, kipróbálhassuk mindkét oldalt. És ahhoz hogy saját utunkra találjunk, saját elképzeléseinket, ötleteinket kell kipróbálni, megméretve magunkat általa. Nem biztos, hogy amikor egy szülő „jót” akar gyermekének, azzal valóban jót tesz neki.
Aztán folytathatjuk a családi szerepek felosztásával, amik folyamatos változás alatt állnak és egyre inkább kiáltanak egy új férfi és női minőség születéséért, ami megreformálhatná a kapcsolatok rendszerét. Mert ezeknek a kapcsolatoknak nem a függőségen, ragaszkodásokon, elvárásokon, és nem tárgyi értékrendszeren kellene alapulni, hanem a szereteten, az odafigyelésen és egymás szabadságának megadásán. Nehéz lerakni a családból hozott mintákat, észrevenni a bennünk működő elvárásokat, amik biztonságérzetünket is befolyásolhatják kapcsolatainkban.
A mások elvárásainak elengedésén kívül saját elvárásainkat is érdemes elengedni, hiszen ha elvárással közelítünk egy másik ember felé, akkor lehet, hogy pont mi akadályozzuk meg abban, hogy önmaga legyen.
Saját elvárásaink magunk felé is megnyilvánulhatnak, attól függően mitől érezzük magunkat értékesnek. Ennek átalakításához rá kell találni a bennünk élő gyermek értékeire, és ha kell folyamatosan erősíteni önszeretetében, hogy felnőtt létünkben is rátaláljunk ezekre a külsőségektől független önszeretetre. A belső gyermek olyan, mint egy háznál az alap, ha ő boldog és erősnek érzi magát, akkor a felnőtt, aki maga a ház, is erősnek és boldognak fogja érezni magát. A belső gyermekünkre való figyelés nem azt jelenti, hogy folyamatosan gyermekkorban megélt sérelmeinken agonizálunk, hanem azt, hogy odafigyelünk saját fizikai és érzelmi igényünkre, és ezt úgy adjuk meg magunk számára, mintha gyermekünkért tennénk. A bennünk lévő gyermek maga a lelkiségünk, tehát ha piciny lényünk boldog, akkor lelkileg is kiegyensúlyozottak leszünk.
Az elvárások rendszere olyan, mint egy pókháló, ami körbefonta valós lényünket és ragacsos hálójával csapdába ejtette lelkünket. Tudatossággal viszont felismerhető és szeretettel átírható, saját képünkre formálható komfortzónánk és a fejlődésünket szolgáló elvárások rendszere.
Tehát most a feladat, hogy ismerjétek meg szívetek vágyát, és gondoljátok végig, miért dolgoznak bennetek félelmek, amikor elgondoljátok, hogy aszerint élnétek. Tehát, ha saját hitet alakítottál ki, miért félsz beszélni róla? Ha nem akarsz gyermeket, miért félsz bevallani? Ha nem szüleid elvárása szerinti pályát szeretnél választani, miért nem mersz lépni? Ha jól érzed magadat egyedül, miért akarsz mindenáron párt találni magadnak? Ezek csak a felszíni kérdések, amiket követnie kell további kérdésfeltevésnek, hogy mélyebbre hatoljatok és a pókháló minden szálát letisztogassátok. Amennyiben nehéz feltárnotok egyedül a saját pókhálótok részleteit, úgy kérjetek segítséget, spirituális segítőt, kinek támogatásával rálátást kaphattok a megoldásra.
Mindenkit biztatnék arra, hogy zárja az évet egy alapos önvizsgálattal, hiszen most szeretettel, kitartással és saját felelősség felvállalásával tudja megtenni mindezt. Nem mutogathatunk mindig szüleinkre, nem hivatkozhatunk gyermekkorunkra jelen életünk problémáiért, itt és most kell lépni, hogy megváltozzon az életünk és saját érzelmi biztonságot nyújtó komfortzónát építsünk magunknak.
A szeretet fényében úszó Telihold estéjén pedig végezzétek el a varázslatot, készítsétek el saját varázsleveleteket!
Mindenkinek tündöklő Teliholdat kívánok!
Telihold varázslat 2018 december 22.– Varázslevél az elvárások elengedésértDudás Mária asztrológus
06304515002
TE a saját utadat járod?Angyali üzenetek minden napra!
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget.
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat!