A héten régi emlékeket elevenítettünk fel. Egy szép napot, mikor Anyukám barátnőjének a táncbemutatóját tekintettük meg.
Ennek okán ezen a héten Vácra utaztunk.
A 2-es főúton haladva a városba érve, elsőként a Gombás patak hídját pillanthatjuk meg. Hazánkban ez az egyetlen szobrokkal díszített barokk kőhíd.
Amint tovább haladunk, a váci tanösvényt keressük meg. Kissé kacifántosan, de eljutunk a József Attila sétányra, ahol parkolóhelyet is lehet találni. Innen lábbusszal indulunk útnak. A kerékpárutat követve, ismét egy kis hídon a Gombás patakot keresztezzük, majd hamarosan jobb kézre meglátjuk az Ártéri tanösvény bejáratát.
Elsőként szemünkbe ötlik a deszkaösvény, melyet a Göncöl Alapítvány önkéntesei álmodtak ide, hiszen az erdő legszebb részeit gyakran borítja víz. (Persze az idei szárazság miatt nem láttunk vizet a palló alatt.) A madármegfigyelést két leshely, az állatok és növények megismerését táblák segítik.
Ha kellő csendben haladunk a kiépített útvonalon, csodálatos élményben lehet részünk. A közelünkben repdesnek a kékcinkék, a harkály keresi eleségét és ütemes kopogása szakítja meg a csendet. Ha szerencsénk van, színes jégmadarakat is megpillanthatunk vagy egy kockás siklót, amint prédáját eszi. A két leshelyen megpihenve nagy eséllyel láthatunk szürke gémet, amint a vizet szemléli megbabonázva, majd lecsap áldozatára. Utunkat oda-vissza feldobták a minket, szinte követő szitakötők.
Igen hosszú időt töltöttünk-e csodás helyen, de visszatérve még abban a szerencsében részesültünk, hogy a Gombás pataknál a vadkacsák is megmutatták magukat.
Élménnyel telve indultunk a város felé.
A középkori várrom falához érve a várfalon, I. Géza szobrát láthatjuk. A városalapító király emlékére 2000-ben avatott szobornak lenyűgöző helyet találtak. A várfal mellett egy lépcsősoron feljuthatunk a Géza király térre, ahol Vác első székesegyháza állott. Jelenleg egy templom magasodik elénk, melybe nem volt szerencsénk bejutni. A templom előtt azonban egy kőkereszt emlékeztet a ferences atyákra, akik hősiesen ápolták a pestises betegeiket, majd ők is a betegség áldozatává váltak.
Innen továbbhaladva egyenesen a Székesegyházhoz jutunk. A váci püspökség megalapítása óta ez már az ötödik főtemplom. Az 1761-ben lerakott alapokra Isidore Canevale tervezése alapján építették a Székesegyházat klasszicista stílusban, de még a barokk jegyeit is fellelhetjük. A falak freskói késő barokk stílusúak. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult, ám a reneszánsz Székesegyházból származó eredeti darabokból készültek. Bent állva elképzeltük milyen lenyűgöző is lehet itt egy esküvő.
A Székesegyházzal szemben álló Püspöki palota épületét is Migazzi Kristóf emeltette. A klasszicista barokk palota legdíszesebb része a főbejárat és a felette elhelyezkedő három ablakos díszterem.
Utunkat folytatva a Szentháromság oszlopot pillantjuk meg. A gazdag faragású barokk szobor 1750-1755 között homokkőből készült. Az oszlopon a Szentháromság csoport látható, de felfedezhetjük a megrendelő püspöki címerét, illetve a korabeli megosztottságnak megfelelően a Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címerét is. Az oszlop a piarista templom előtt áll, melynek fő különlegessége a velencei metszett tükörüveg oltár.
A Köztársaság utcán tovább haladhatunk. A piac bejáratánál egy isteni fagyizót fedeztünk fel. Szívből ajánlom az arra járóknak.
Apró pihenő után a Fehérek templomának oldalában Szent Hedvig szobor látható, „aki” a Dunakanyar védőszentje. Meg is érkeztünk a Március 15. térre, azaz a főtérre. A Fehérek temploma az első, amit szemügyre veszünk. Eredetileg a domonkos rendhez, az úgynevezett „fehér barátokhoz” tartozott, ez alapján kapta a nevét is. Barokk és rokokó stílusjegyeket őriz ez az 1755-ben épült templom. A lant alakú ablakok két oldalán Szent Domonkos és Szent Imre szobra látható. A belső teret faragott rokokó berendezések díszítik. Legérdekesebb része a főoltár, melyen V. Piusz pápa látható, amint imádkozik a törökök elleni csata sikeréért.
A főtéren számos műemlék és műemlék jellegű épület található, melyek nagy többségben barokk stílusban épült, de felfedezhetőek az eklektikus és klasszicista stílusjegyek is.
A főtér közepén a középkori Szent Mihály templom és annak temetőkertje rajzolódik ki.
A régi városfalon túljutva egyenesen, a késő barokk ám már klasszicista építészet jegyeit megmutató Diadalívhez jutunk. Isidore Canevale tervei szerint, Mária Terézia tiszteletére épült.
Még lesétálhatunk a Duna-partra, a nap sugarai már pirosan tükröződnek a víz felszínén.
Hazafelé vesszük az irányt, de ide még visszatérünk.
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat