18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves

Hercegi pompa a Bódva patak partján - edelényi L'Huillier-Coburg-kastély

Megosztás
Utazás

Újra látogatható az ország második legimpozánsabb barokk műemléke, a lenyűgöző szépségű edelényi L'Huillier-Coburg-kastély. A lotharingiai származású báró L'Huillier Ferenc János egri várkapitány és Santa Croce Mária Magdolna 1716. és 1730. között épült barokk kastélya, melyet egykor francia jellegű barokk kert vett körül. A későbbi birtokos gróf galánthai Esterházy István 1763. és 1764. jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyban, ahol az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki, melyeket rokokó falfestményekkel díszítettek.


Újra látogatható az ország második legimpozánsabb barokk műemléke, a lenyűgöző szépségű edelényi L'Huillier-Coburg-kastély.

A lotharingiai származású báró L'Huillier Ferenc János egri várkapitány és Santa Croce Mária Magdolna 1716. és 1730. között épült barokk kastélya, melyet egykor francia jellegű barokk kert vett körül.

A későbbi birtokos gróf galánthai Esterházy István 1763. és 1764. jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyban, ahol az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki, melyeket rokokó falfestményekkel díszítettek.

Felújítás előtt

 

 

 

 

E falképek vezető mestere az iglói Lieb Ferenc volt, de az egri származású Woronieski János és a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetőek. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.

 

 

 

 

 

 

A XIX. század elején a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került az épület, amikor is Ferdinánd György herceg megvásárolta a kincstártól a birtokot, mely ekkor lett a Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd György herceg és a csábrághi és szitnyai Koháry Mária Antónia hercegnő egykori otthona. A Coburg hercegi család életében nem számított jelentősnek e kastély, ezért 1831-ben hitbizománnyá alakították át és egy részét átengedték más célú hasznosításra, így 1861-ben a Járásbíróság céljaira.

Ekkor pusztultak el a lovaglóiskolához tartozó istállók. 1910-től kezdődően Ray Rezső tervei szerint átépítették, majd 1928-ban az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került és újabb átalakításokat végeztek az épületben, az észak-nyugati szárnyban még börtönt is kialakítottak. Az első világháború alatt és az azt követő években a bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság is bérelte. Ez idő alatt több műemlékrongáló beavatkozás is történt, még a kastélykápolnát is elbontották.

A második világháború és a kastély kifosztása után, több intézmény is működött a falai között, járásbíróság, ügyészség, napközi- és öregek otthona, ügyvédi munkaközösség.

Több szükséglakást is kialakítottak az épületben. Az 1990-es évekre az emberi nemtörődömség következtében szörnyű állapotba került az épület, melyet napjainkban sikerült megmenteni az enyészet karmaiból, így 2014. április 5-től újra teljes pompájában látogatható.

Fotó: Sándor Kemecsei

Főkép: Csaba Mészáros - OSZKOR

Várak Kastélyok Magyarországon


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat