Megosztás 
A Gödöllői-dombság lankái között a korszak egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb arisztokratája, gyaraki (báró) majd gróf Grassalkovich I. Antal, királyi személynök, Mária Terézia királynő bizalmasa, az 1730-as évek végén kezdte meg barokk kastélyának építését Mayerhoffer András osztrák építész tervei szerint.
Építészeti újításként a kastély főhomlokzata került előtérbe, a kert irányába hajló U-alakú kastélyszárnyak kialakításával. Az elkészült kastély és park pompáját és tulajdonosának jelentős befolyását, Mária Terézia királynő 1751-es látogatása tette nyilvánvalóvá.
Erre az alkalomra készült el a Mária Terézi királynő részére szánt arannyal és vörösmárvánnyal díszített szoba is. A kettős U-alakú épületegyüttes több szakaszban épült, a napjainkban is látható kastély gyaraki Grassalkovich III. Antal herceg (e család utolsó tagja) idejében nyerte el végső formáját. Fényűző lakosztályok, fürdők, kastélytemplom, barokk színház, lovarda és narancsház is épült e korszak alatt.
A Grassalkovich-család üstököskénti felemelkedése, majd három nemzedék utáni elsorvadását követően, több tulajdonosa is volt az impozáns épületnek.
A magyar állam 1867-ben (uralkodói rezidencia számára) megvásárolta és azt a koronázás után (1867. június 8. budai Nagyboldogasszony-templom - Mátyás-templom), ősi hagyomány szerint, a nemzet ajándékaként a királyi párnak, Ferenc József királynak és Erzsébet királynénak ajándékozta a hozzátartozó birtokkal és 100 000 arany forinttal együtt, mely összeget az 1848-49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára átadtak.
Az épület ekkor kapta a „Királyi Kastély” nevet.
A királyi pár, gyakran és szívesen időzött Gödöllőn. Különösen Erzsébet királyné kedvelte a gyermekkorát idéző hangulatot és környezetet, távol a bécsi udvar szigorú előírásaitól. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben, olvasott és sétált a kastély parkjában és az átalakított lovardában, mint kiváló lovas, mutatványokat is gyakorolt. „Gödöllői lakos vagyok” emlegette sokszor.
Ennek a meseszerű világnak Erzsébet királyné aljas és gyáva meggyilkolása vetett véget 1898. szeptember 10-én Genfben.
A Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. Az a gyáva kéz abban a pillanatban nem csak a szeretett királynénk testébe, de a magyar nemzet szívében is mély sebet ejtett.
A királyné utolsó mondata „Was ist mit mir geschehen?” („Mi történt velem?”) volt. E tragikus esemény következtében a Gödöllői Királyi kastély fénye is kihunyt, talán elővetítve az elkerülhetetlen világégést.
A Világháború után nagybányai Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be a kastélyt. Ekkor épült az előkertben a „ Horthy-bunker”-nek nevezett óvóhely. A II. Világháború borzalmai nem kerülték el Gödöllőt sem, fényes kastélya kirabolva, kifosztva és megszállva állt. Évszázados fáit eltüzelték (gyakran a berendezési tárgyakkal együtt), sorsa a fokozatos pusztulás lett.
A szebb napokat is látott falai között szovjet alakulatok telepedtek meg, fényes termeiben szociális otthont és szükséglakásokat létesítettek, parkját felszabdalták. A kastélyt a végső pusztulástól az 1994-ben elkezdődött rekonstrukciós munkálatok (melyek ma is zajlanak) mentették meg. A két évtizedes hatalmas munka eredménye a napjainkban látható Kastély Múzeum, mely a monarchiabeli Magyarországot, Ferenc József király és Erzsébet királyné személyén keresztül mutatja be. Impozáns lakosztályok, enteriőrök, az Európában is ritkaságnak számító Barokk Színház megmentett épülete, a megújult Lovarda és a megújuló kastélypark várja az érdeklődőket.
Ferenc József - A rendíthetetlen" Időszaki kiállítás nyílt a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf-szárnyában, ahol a kialakított terek időutazásra csábítanak és a látogató igazi különlegességek között találhatja magát. Nyomon követheti Ferenc József a "rendíthetetlen" császár/király személyének alakulását és megítélését hosszú uralkodása folyamán a magyar nemzet tükrében és hogy milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ Erzsébet "Sissi” - a magyar nemzet királynéja.
Fotó: Laczkó Tímea
Várak Kastélyok Magyarországon
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
