Testrészeink feldagadnak, vérkeringésünk romlik a kifejtett nyomás hatására, és még mérlegünk sem a nekünk tetsző kilót mutatja. Még egy rossz hír, miszerint a vizesedés miatt keletkezett súlytöbblet még diétával sem tűntethető el. És ha még ez nem lenne elég, akkor ott van a cellulitisz, ami világszerte nők millióinak életét keseríti meg. Szintén egy olyan jelenség, ami sem testmozgással, sem pedig diétával nem tűntethető el sajnos.
Minden ok testünk vízvisszatartásában keresendő.
Miről ismerhetjük fel ezt a problémát?
Első jelei, a megereszkedett szövetek. Megtévesztő lehet, mert korántsem zsírfeleslegről van szó sok esetben. Tapintás útján is kideríthetjük, mivel is állunk szemben. A zsírszövet szilárd, és meleg, míg a vizesedés hatására bőrünk és zsírszövetünk puha tapintású. Súlyos esetekben ujjunk lenyomata is megmarad pár másodpercig, amikor megnyomjuk.
Zsírsejtjeink tárolják a vizet, akárcsak egy szivacs, ezért duzzadnak meg szöveteink, és éppen ezért keletkezik súlygyarapodás is.
Komoly következményei is lehetnek a vizesedésnek, mert azon túlmenően, hogy csúnya látványt kelt, vesekárosodást, figyelemzavart, májelégtelenséget okozhat. Szív és érrendszeri betegségek kiváltója lehet. Befolyásolja vérkeringésünket, és ez vezet a megdagadt lábakhoz, és szűnni nem akaró fáradt érzéshez, amit még feszítő érzet is kísér, mert bőrünknek nyúlnia kell ahhoz, hogy követni tudja térfogatváltozásunkat.
Testtömegünk 60%-a vízből áll.
Sejtjeink elektrolitokat tartalmaznak, melyek feloldódnak szervezetünkben. Ez egy szabályozó mechanizmust jelent, melyet „víz-elektrolit egyensúly”-nak nevezünk. Ez az egyensúly felel a jó veseműködésért. A Nátrium és Kálium is kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.
A Nátrium főleg sejtjeinken kívül található, az úgynevezett extra celluláris területen, míg a Kálium sejtjeinken belül található.
Amint a nátrium koncentráció felhalmozódik szervezetünkben, ami felesleget jelent számára, vérünkből kivonja a vizet, ami ettől sűrű lesz, és így feloldódnak a természetes sók is szervezetünkben. Szervezetünk erre a folyamatra úgy reagál, hogy szöveteinkben elkezdi felhalmozni a vizet, ahelyett, hogy vesénk választaná azt ki. A Nátrium felhalmozódás, más néven Hypernatraemia, szintén vezethet életveszélyes betegségekhez.
Legrosszabb esetben sejtjeink kiszáradnak, ami lázat okoz, eszméletvesztést, veseműködési zavarokat, szorongást, stresszt, magas vérnyomást, és ezekkel szoros összefüggésben lévő betegségekhez vezet. Nem véletlenül hallani számos helyen a só ártalmas tulajdonságairól sem. Miszerint ne együnk sózott ételeket, sem terhesség alatt, sem menopauza időszakában, sem szoptatási periódusban, illetve kifejezetten káros a túlzott só bevitele menstruáció előtt is.
Pár nap alatt hirtelen súlyveszteség vagy súlyfelesleg észlelése.
Reggelente még könnyen fel tudjuk venni zokninkat, alsóneműnket, este pedig szinte csak ollóval tudjuk levágni magunkról.
Cipőnk nap folyamán elkezd szorítani, és lábainkat nehéznek érezzük.
Melankóliát, esetleg depressziót észlelünk.
Úgy látszik nincsen egyértelmű kezelés erre a problémára. Először mindig meg kell vizsgálni az okokat, mitől kezdünk vizesedni. Amennyiben a panaszok közül első helyen szerepel a depresszió és stressz, próbáljunk ki relaxációs gyakorlatokat. Akár hormonkészítmények is felelősek lehetnek vizesedésünkért, ezért ajánlottak inkább az alternatív fogamzásgátlók.
Minden esetben fontos viszont egy alacsony sótartalmú diéta. A sót kiválthatjuk sokkal finomabb és ízletesebb, egészségesebb termékekkel, mint például a fűszerek.
Egy tévhit, ami nem más, mint a vízivás szintén elősegíti a vizesedést. Éppen ellenkezőleg!
Ahhoz, hogy szöveteinkben ne tudjon Nátrium felhalmozódni, ne legyen narancsbőrünk, legalább napi 2 liter vizet meg kell innunk. És mindezt tegyük akkor is, amikor kint az idő nem éppen a legmelegebb.
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat