Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy mindenki azt szereti, ha vidám, jókedvű és egészséges csemete sertepertél körülötte.
A csecsemők általában egy éves korukig védettek is a különböző fertőzések ellen, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell figyelni a megelőzésre.
Ám bármennyire is anyatejen nőttek fel, nagyjából a 12. hónap körül érik meg az immunrendszerük, és kezdik elkapni a vírusos betegségeket.
Főleg akkor igaz, ha van nagyobb testvér a családban, aki az óvodából, iskolából hazahozhatja a kórokozókat, vagy a kicsi már korán közösségbe kerül. Mint a legtöbb, gyerekekkel kapcsolatos témánál, itt is vannak úgynevezett „aranyszabályok”, melyeket érdemes figyelembe venni.
1. Egy enyhébb lefolyású vírusos megbetegedés esetén nem kell feltétlenül azonnal az orvoshoz szaladni, mert lehet, hogy a rendelőben való várakozás közben még mást is sikerül „összeszednie”, a meglévő vírus mellé, és jobban beleeshet a betegségbe. Első körben telefonon tájékoztassuk a gyerekorvost a kicsi tüneteiről, ő fel fog tenni még kérdéseket, elmondja, hogy milyen lépéseket tegyünk, illetve dönt arról is, hogy meg akarja-e vizsgálni a gyereket vagy sem. Például, ha kiütések vannak rajta, akkor biztosan látni szeretné, hiszen telefonon keresztül nem tudja megállapítani, hogy milyen típusú pöttyökről van szó.
2. Amennyiben láz is fellép, nem szükséges azonnal csillapítani (kivéve, ha tartósan 38°C fölött van a hőmérséklete), mert az immunrendszernek szüksége van egy kis lázra ahhoz, hogy igazán beinduljon. Lázcsillapításra több lehetőségünk is van, én nem szeretnék sem a gyógyszer ellen, sem pedig amellett állást foglalni, mindenki a saját elvei szerint alkalmazza, vagy ne alkalmazza. Ki kell tapasztalni, hogy egyáltalán melyik hatóanyag az, amit a baba szervezete elfogad, illetve hatásosak-e az alternatív módszerek (borogatás, hűtőfürdő, homeopátia, stb.).
3. Ne féljünk az orrszívástól! A gyerekek gyorsan megszokják, és még jó játék is kialakulhat belőle. Határozottan álljunk neki a dolognak, mert ha nem távolítjuk el a kicsi orr-és melléküregeiből a váladékot, könnyen komoly szövődmények alakulhatnak ki, amik nem csak meghosszabbítják a betegség lefolyási idejét, de jobban meg is viselik a baba szervezetét, mint egy-egy orrszívás.
4. Gyakran jár étvágytalansággal is a betegség, az evést ne erőltessük, de a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele elengedhetetlen. A folyadék egyrészt a felgyűlt váladék kiürüléshez, másrészt a lázcsillapításhoz, harmadrészt a kiszáradás (és a kórház) elkerüléséhez nélkülözhetetlen.
5. Egy kisgyereket nagyon nehéz ágyban tartani, ne is küzdjünk vele, amíg nagyon nincs jól, addig úgysem fog rohangálni.
6. A betegség mondhatni „normális” jelenség közösségbe szoktatás idején, ám ha egy gyerek nagyon gyakran, szinte állandóan beteg, vagy „mindig van valami baja”, az több mindenre is utalhat. Érdemes ilyenkor egy kivizsgálást kérni, és ha nem szervi ok áll a háttérben, meg kell nézni a lelki okokat is. Példaként két tünetet említenék, amik gyakran előfordulnak óvodás és iskolás korú gyermekeknél. Az egyik, amikor a köldök környékén fáj a gyerek hasa. Mivel a köldök a választás szerve, gondolnunk kell arra, hogy valamilyen döntést nem tud meghozni, és érdemes ilyen téren elindulnunk, beszélgetéssel megpróbálni fényt deríteni a kiváltó okra. A másik, amikor csak „simán” a hasa fáj, gyakran van hányingere, esetleg hányás is fellép, azt a szép magyar anyanyelvünk is ismeri: „nem tudja megemészteni” a problémát, valamin nem tud túllendülni, vagy valamit (például egy kialakult helyzetet) nem tud elfogadni. El kell gondolkodnunk, hogy nem történt-e valamilyen változás (az óvodába, iskolába kerülésen kívül!) a közelmúltban a gyerekkel, és itt is beszélgetéssel próbáljunk segíteni neki, hogy képes legyen megfogalmazni, mi az, ami bántja. Ne „direktben” támadjuk le, próbáljunk kérdéseket feltenni a mindennapjairól, a társairól, a pedagógusokról, egy kicsit „kerülő úton” közelítsünk, mert a „Mi bajod van?”, illetve a „Miért fáj a hasad?” kérdések nem fognak eredményre vezetni, csak azt érjük el vele, hogy még jobban elzárkózik a probléma elől.
7. Egy nagyon fontos dolgot azonban sosem szabad elfelejtenünk: egy beteg gyerek még több türelmet, odafigyelést kíván. Dédelgessük, ölelgessük, mert az anyai szeretgetésnél jobb gyógyszer nincs a világon!
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat