Megosztás 
Rövidülnek a nappalok.
A ködös, hideg idő bekúszik a sálak alá és úgy érezzük az idén is túl hosszú lesz a tél.
Sovány vigaszt egy kis hóesés jelent, vagy ha elmegyünk síelni.
De mi van a mindennapokkal? A sötétbe ébredéssel és a 4 óra után beköszönő estékkel?
A szerotonin nevű neurotranszmitter alacsony szintje szerepet játszik a téli depresszió kialakulásában. A szerotonin egy kémiai hírvivő anyag, ami agyi jeleket továbbít. Alacsony szintje szerepet játszik a téli depresszió kialakulásában. A melatonin többek között az alvás-ébrenlét ritmus szabályozásáért felelős. A magas agyi meltonin szint hatására a belső óra kizökken a ritmusból. Az emberek ettől fáradtak, levertek és rossz hangulatúak lesznek. (forrás: webbeteg.hu)
Az évszak és a környezet változása tehát kihat belső békénkre. A sötét, a fény elvesztése eleinket is félelmekkel töltötte el, amely a szokások szintjén is megjelent. Ilyen ünnepünk a Luca napjához, december 13.-hoz fűződik.
Megannyi szokás, hiedelem, tilalom kötődik ehhez a naphoz. Eredete a Gergely naptár bevezetése előtti időkben keresendő.
Ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik).
Angyal vagy boszorkány-e azt nehéz megmondani Lucáról, de egy biztos félelmeink vagy tapasztalataink szerint gondolhatjuk így és úgy is. Gyerekeink számára, főleg ha óvodás, kisiskolás is van a családban, próbáljunk pozitív kapaszkodókat adni.
A leghosszabb éjszaka körüli gondolatainkban a fény megőrzésére tegyük a hangsúly.
Kerüljük az ijesztő filmeket és történeteket.
Ne feledjük, hogy amikor a kisgyerekek elkezdenek félni a sötéttől, az azt jelenti, hogy fejlődik a képzeletük. Rájönnek, hogy a sötétség elfedi és elrejti a dolgokat, és könnyen elképzelhetnek szörnyeket vagy más ijesztő lényeket.
Fagyjunk le – mint egy szobor és párszor lassan vegyünk levegőt. Ez lassítja az agyban lezajlódó folyamatokat, amelyek a félelem megjelenésével szinte tombolnak.
Az agy logikus gondolkozásért felelős része ilyenkor várakozó állapotba kerül és az emocionális rész veszi át az uralmat.
Érezzünk együtt – félelmeinket megosztani valakivel már önmagában is gyógyír egy ilyen helyzetben.
Értékeljünk – miután kicsit megnyugodtunk, próbáljuk lehetséges megoldásokat keresni.
Konklúzió – állapítsuk meg, hogy jól vagyunk, együtt vagyunk s magunk is lássuk be, hogy jó szülők vagyunk.
Természetesen a félelmek skálája széles.
Gyermek és felnőtt egyaránt ismeri az aggodalom és a bénító szorongás közötti különbségeket. Próbáljuk magunkat kellemes élményekkel körülvenni így derűsebben átvészelhetjük a téli heteket.
A téli rosszkedvűségünk első jeleire begubózás helyett reagáljunk aktívan. Keressünk programokat, alkalmakat, amikor barátainkkal, családunkkal együtt lehetünk. Ismerőseinkkel szervezzünk egy délutánt, amikor forró italokat készítünk, vagy segítjük egymást a kerti fények előkészítésében.
Keressük a szépséget a rideg tájban. Építsünk madáretetőt, menjünk adventi vásárba, sétáljunk a karácsonyi fényekben pompázó utcákon!
Kormos Rebeka, foglalkozásvezető
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
