Megosztás 
Államalapító Szent István királyra emlékezünk, minden év augusztus 20-áján. Ezen a napon mindenki alig várja a tűzijátékot, a Görög tüzet, és az közös ünneplést. A televíziókban elkezdődik a Himnusz, ami minden magyar ember szívét megdobogtatja.
Történet: István királyunk halála napján, 1038. augusztus 15-én, felajánlotta Szűz Máriának az országot.
Ezt az ünnepi dátumot áttetette Szent László király augusztus 20-ra, mivel 1083-ban VII. Gergely pápa engedélyével oltárra emeltette I. István ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában, ami egy szentté avatással volt egyenlő.
I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepnapnak nyilvánították a nevezetes napot. Azonban csak 1686-ban lett elrendelve XI. Ince pápa által, hogy évente megemlékezzenek Szent István ünnepéről. Ekkor még augusztus 16-án tartotta az ünnepséget az egyház.
1771-ben csökkentek az egyházi ünnepek számai XIV. Benedek pápa határozása miatt, így a Szent István is elmaradt. Mária Terézia mindennek ellenére megtartatta az ünnepnapokat és a Szent István napot, nemzeti ünnepként a naptárakba is íratta. Ebben az évben Mária Terézia, Budára hozatta a Szent Jobbot, melyet ez időtől kezdve augusztus 20-án körmenetben végigvitték a városon.
Nagyon sokáig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet az 1848-as szabadságharc leverése után. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, ám sajnos országszerte nemzeti tüntetés lett a vége az ünneplésnek. Ezek után Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította, a méltóságát visszanyert ünnepet.
Az 1867-es kiegyezés után az ünnep újból teljes fényben úszott, majd 1895-ben a középületekre címeres zászlót tetetett a belügyminiszter.
1945-ig nemzeti ünnepként volt nyilvántartva augusztus 20-a, majd eltörölték, ám 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették nyilvánosan, mint egyházi ünnep. István ereklyéit a Szent Koronával együtt Nyugatra szállították a nyilasok. 1945. augusztus 18-án került vissza Budapestre a Szent Jobb, mely ezek után újból az ünnep szereplője lett. (1978-ban került vissza a Szent Korona az Egyesült Államokból.)
Az ünnepi vallás a kommunista rendszer számára nem volt elfogadható, de nem szüntették meg, csak tartalmilag megújult. Augusztus 20-át először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd 1949. augusztus 20-ra időzítették a – szocialista – államalapítást. Ezek utána 1949 és 1989 között az alkotmány napját ünnepelték augusztus 20-án. Népköztársasági ünneppé nyilvánította 1950-ben az Elnöki Tanács.
Az 1991. március 5-i Országgyűlésen, Szent István napját tette hivatalos állami ünnepnek a Magyar Köztársaság.
Az ünnepi tűzijáték mindig ugyanazon időpontban kezdődik 21:00 órakor és fél órán át élvezhetik a feledhetetlen látványt a kint résztvevő emberek. A Magyar Televízió jóvoltából viszont az otthonülők se maradnak le a hagyományt őrző tűzijátékról, hiszen minden évben egyenes adásban közvetítik az ünnepi fényáradatot.
A 2009-ben megrendezett ünnepen például a tűzijáték zenéje alatt Miklósa Erika és Fekete Attila kísérte énekével a tűzijátékot. A zenei koreográfia Czomba Imre zenéjével egészült ki, mivel a bombák és a zene összhangban voltak egymással, így megvalósult a csodás ritmusosság. Különleges élmény volt ebben az évben a Hullámok keringője, ami elképesztő látványt nyújtott. Az aranyszínű tűzijátékok pálmafa ág alakot vontak a magasba. A további bombák lépcsős alakzatban jelentek meg és csillámló falevelek hullottak az égből.
Azonban nem csak Szent István királyról emlékezünk meg minden évben, ezen a napon. Egy régi hagyományt is tartogat számunkra-e nap. Ez nem más, mint az Új Kenyér Ünnepe.
1949 óta van köztudatban ez a „mesterséges hagyomány”, mely Darányi Ignác nevéhez is kapcsolódik kicsit. Mint földművelésügyi miniszter, arató ünnepeket szervezett országszerte a 19. század végén.
Az első betakarított búzából készült és készre sütött kenyeret nevezték el, Új Kenyérnek. Állítólag miután megszentelték a kenyeret, István király jótékonykodására emlékezve szétosztották a szegények között az Új Kenyeret.
A középkori Magyarországon július 15-én tartották az Új Kenyér napot, az apostolok oszlása ünnepén. Ilyenkor bevitték a kenyeret a templomba ahol megszentelték és megáldották. Ekkor volt az aratási felvonulás is. A templomba mentek a kalászkoszorút vivő lányok, akiket lovaskocsin követtek a többiek és hálaimát mondtak az aratás befejezésére.
Szegeden tartották először az ünnepet Magyarországon, 1937-ben Péter Pál napján. A következő ilyen ünnep csak 1941-ben volt megtartva Szabadkán, mikor visszacsatolták Bácskát kis hazánkhoz.
A rendszerváltás után újra felelevenedtek a régi tradíciók, ami azt jelenti, hogy 1989 óta a Szent Jobb-körmenetet mindig megfelelően rendezik meg. 1991-ben azonban szabad választáson eldőlt, az Országgyűlés március 5-i döntése alapján, hogy a nemzeti ünnepek közül – március 15., augusztus 20., október 23. – Szent István napja lett a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe.
A kenyér így vált az életfenntartás szimbólumává. Ennek a hagyománynak emlékeként láthatjuk nagymamáinkat kenyér szelés előtt keresztet húzni a ropogós kenyér héjára.
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
