Megosztás 
Hazánkban évezredes hagyománya van a kerámiakészítésnek és innen ágazott ki a porcelánkészítés.
A porcelán egyik fontos alapanyaga a fehér színű kőzet, az úgynevezett kaolin, mely Tokaj környékéről és a Felvidékről bányászható.
Nagy szakértelmet igényel a porcelán előállítás, mivel magas az égetési hőmérséklete, azaz magasabb az agyagénál. Alakíthatósága igen egyszerű, a végtermék vékony, szinte áttetsző. Ragyogó színű ólommázzal is díszíthető a magas égetési hőfok miatt.
A tömör, fehér és áttetsző cserepű finomkerámia anyaga a már említett kaolinból és még két fő alapanyagból áll.
Ezek a fő összetevők, de természetesen a háztartási vagy ipari célokra szánt porcelánokhoz adhatnak még segédanyagokat vagy az összetevő alapanyagok arányát változtatják. A kvarc és a földpát növelése emeli a mechanikai szilárdságot, míg a földpát növelése az elektromos szigetelőképességet és a kaolintartalom növeli a hőállóságot.
A nagyüzemi porcelángyártásban az első művelet az őrlés, melynek eszköze a golyósmalom. Egy acéltartályt kell elképzelni, mely egy vízszintesen elhelyezkedő tengelyen forog. Két őrlő felület van a tartályban. Egyik a henger belső köpenye, a másik egy a hengerbe helyezett kerámiagolyók felszíne, itt találhatóak az őrleményben szétoszló őrlő felületek. Az őrleményhez vizet adagolnak, majd ebben a fázisban juttatják be az adalékanyagokat és keverik el.
A második eljárásban a megőrölt alapanyagot szűrősajtolón besűrítik és átgyúrják. Ezt a műveletet a csigaprésen végzik, majd pihentetik az anyagot.
A harmadik műveletben újból iszapolják az átgyúrt agyagot.
Vákuumprésen sűrítik be az agyagot a negyedik folyamatban. Ez a gépezet az agyag-iszapot úgy sűríti be, hogy egy vászonzsák felületén megtapadjon. A zsák belseje egy vákuumszivattyúhoz csatlakozik, mely szívást végez, mikor a zsák folyadékba merül. A föltapadt anyag leválik, mikor a zsák kiemelkedik a folyadékból és a belső szelepek nyomást kapcsolnak a zsákra.
Az öntés az ötödik eljárás, itt az agyagot ismét iszapolják. Ezután a következő folyamat, amikor gipszből készült nedvszívó falú formába öntik a hígan folyós masszát. A nedvesség a gipszformába szívódik, majd a fal közelében a pép, vizet vesztve megszilárdul. Amikor az iszapréteg elérte a kívánt vastagságot, a maradék iszapot kiöntik és a forma nyitása után kiveszik az öntött tárgyat. A szárítás szakaszában a porcelántárgyakat polcokra helyezik és szobahőmérsékleten tárolják. Itt egy lassú vízvesztési szakasz következik, ami után a zsengélés következik, azaz az első kiégetés. Az egész egy alagútkemencében (940-1000 C°) történik, ahol átkristályosodik és vizet veszt az anyag. A porcelántest térfogata csökken az átkristályosodás során, kicsit összezsugorodik.
Ezek után mázréteggel vonják be a tárgyakat. A zsengélt testeket lassan szobahőmérsékletre hűtik, majd egy folyékony mázat tartalmazó kádba merítik egyenként és utána rövid ideig újból szárítják.
A következő eljárás újból az alagútkemencébe vezet, ahol ekkor már 1350-1410 C° van. Itt fokozatosan melegszik fel az égetési hőmérsékletre a betolt porcelán áru. Természetesen fokozatosan is hűl le, még a legforróbb kemencéből is kifelé haladva.
1826-ban alapították a herendi manufaktúrát, mely a legnagyobb múltra tekint vissza. A bakonyi falu mely mára várossá nőtte ki magát, porcelántárgyai révén világhírnévre tett szert. Fischer Mór a felvirágoztató, aki fel akarta venni a versenyt a francia, kínai és a nevezetes osztrák-német manufaktúrákkal. A hazai manufaktúra a mai napig készíti a XIX. századi motívumokkal díszített készleteit. Ilyen például a Viktória minta (virágos-lepkés motívum), a Rothschild-minta (színes énekesmadarak ábrázolása) és az apró rózsás vagy Tupini-mintás készletek.
A Zsolnay-manufaktúrát 1852-ben alapították Pécsen. Itt nem az alapanyag minőségére fektették a hangsúlyt, inkább a dekoratív díszítés vált fontossá. A díszedényeket török, perzsa és kínai mintázattal készítették, melyhez fémes csillogású eozin-mázat fejlesztettek ki. Pécsett szobrokat és díszkerámiákat készítettek, de innen származik sok nevezetes épületünk tetőcserepe. Például az Iparművészeti Múzeum, Mátyás-templom vagy a szecessziós épületeink díszítése. Ilyen a kecskeméti Cifrapalota és a Pesti Takarék pénztár.
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
