Szexológus válaszol – Mit okozhat a kasztráció? (18+)

Kérdés

És a válasz a szexológustól.

Milyen életminőségbeli, viselkedésbeli változásokat okozhat a kasztráció?

„Üdv!

11eve élek egy....valakivel.

Körülbelül két és fél éve egy eset miatt egyik oldalon kasztrálták (bal oldalon).

Azóta hőhullámai vannak, izzad, ráadásul büdösen.

Ingerült szinte őrjöng, és elkezdett ladyboy pornót nézni..

Amint kilepek az ajtón, nézi. Elaszom, nézi.

Ezen kívül nagyon öreg nőket néz, es tiniket, fiút es lányt egyaránt.

Es persze a nőnek maszkírozott fiúkat, amint férfival szexelnek.

Eközben én semmi („szar, undorító stb. vagyok”).

Tudom, hogy lépnem kell, csak azt kérdeznem, hogy miközben forognak utanam idegen férfiak (szőke haj, szexi alak, nagy mell), ez a kasztrálástól lett-e, vagy csak ettől mélyült el benne?

Tisztelettel...”

Válasz
Kedves Kérdező!

Önmagában a kasztráció (főleg, ha utána hormonpótlást is kapott) nem hozza maga után a szexuális viselkedés ilyen mértékű megváltozását. Persze nehéz ilyen kevés információ után "megmondani a tutit", hisz nem rendelkezem információkkal a párja a műtét előtti viselkedéséről, de én ezek alapján az információk alapján inkább arra hajlok, hogy a műtét csak felerősítette benne azt, ami eddig is látensen ott volt. 

 

Igazából azonban nem is azzal jutunk előre, hogy az ő viselkedésének okait megfejtsük. Ha nem érzi, hogy segítségre lenne szüksége, akkor nincs mit tennünk, az első feltétele bárminemű változásnak, hogy neki is akarnia kell azt.

 

A valódi kérdés itt az, hogy Ön mit tesz az adott helyzettel? Nyilvánvalóan boldogtalan így, hiszen nem azt a bánásmódot kapja a párjától, amit nőként megérdemelne. Azt, hogy Ön undorító, és szar...nos az igazság az, hogy senkinek sincs joga így beszélni Önnel. Kérem tudatosítsa magában, hogy ez csak egy vélemény...és ne vegye magára! Higgye el, a szavak, néha nagyobbat ütnek, mint az ököl, és a seb is maradandóbb. Igazából nem tudom, hogy mi az, ami Önt benne tartja egy ilyen kapcsolatban. Ezt Önnek kell letisztáznia magában. Nem tudom a kapcsolatuk többi része mennyire működőképes, de azok után amit elmondott gyanítom, hogy nem igazán. 

 

Tisztázó beszélgetésekre lenne szükség, ha a párja hajlandó erre.

Tegye mérlegre a dolgokat és döntsön: önmaga mellett!

 

Sok erőt kívánok szeretettel:

Várszegi Réka

A kérdésről általánosságban, mégis szakmailag

Nagyon érdekes kérdést kaptam, hála a kérdezőnek, bár a probléma viszonylag szűkebb réteget érint, mégis sok mindenre rávilágít. Legelőször is arra, ha a partnerünknek megváltozik a velünk szembeni viselkedése, sokszor kezdjük el kutatni az okokat. Úgy gondoljuk, ha sikerül megtalálni, hogy mi váltotta ki a problémát, akkor a megoldást is tudni fogjuk. Ez azonban nem feltétlenül mindig van így.

Az okok kutatásának és a gyökerek feltárásának nagy hagyománya van a pszichoterápiában. Viszont tévedés azt hinnünk, hogy ha megvan az ok, akkor az már egyenes út a változáshoz. Okosabbak lettünk ugyan, jobban megértjük a viselkedés mozgatórugóit, de ez nem szavatolja a változást.

Ebben az esetben okként megnevezhetünk egy meglehetősen drasztikus testi változást: a kasztrációt. Ez maga után von olyan hormonális változásokat, melyek befolyásolhatják a szexualitást, de megváltozott viselkedést okozhat az is, ha egy férfi a műtét után már nem érzi magát teljes értékű férfinak. A kérdés sokrétű jelen helyzetben megoldása viszont lehetetlen. Méghozzá azért, mert nem maga a férfi fordult hozzám, hanem a partnere. Tehát hiányzik a legalapvetőbb pont: a változtatni akarás. E nélkül pedig egészen egyszerűen nem megy…

Épp ezért igazából számomra a kérdező a lényeg. Ő az, akit a párkapcsolatának, szexuális életüknek megromlása valóban zavarja. ő kért segítséget, ő gondolkodik a lehetséges megoldáson.

Az alapszabály: csak annak lehet segíteni, aki kéri. Ez vonatkozik minden helyzetre. Addig, ameddig valakiben nincs problématudat, nincs meg a változtatáshoz szükséges erő sem. Az tagadni, hárítani, kivetíteni, menekülni fog, minél jobban próbálkozunk, annál inkább. Tudom, hogy nagyon nehéz, ha valaki évekig mellettünk volt, mi és azt érezzük változnia kéne, segíteni szeretnénk, de nem hagyja magát.

Ebben a konkrét esetben a férfinak nyilvánvalóan nem a nemi identitásával van baj. Ez az a téma, ahol nem bánthatunk és nem ítélhetünk meg senkit sem. A probléma ott van, ahogy a partnerével bánik. Ez egész egyszerűen nem szexuális, hanem emberi probléma. Senkinek sincs joga a másikat rendszeresen megalázni, vele csúnyán beszélni, sértegetni. A verbális erőszakra és az ilyen jellegű bánásmódra egyszerűen nincs mentség! Ezt eltűrni pedig senki sem köteles senkitől! Sajnos nem igazán van benne a köztudatban, ezért én szeretném itt és most felhívni rá a figyelmet: az érzelmi és verbális bántalmazás ugyanúgy bántalmazás, mint a testi! Ugyanúgy nem szabad hagyni, és ugyanúgy nem szabad megengedni senkinek, hogy szavakkal tiporjon a lelkünkbe. Nincs joga senkinek bennünket kritizálni, leminősíteni vagy a méltóságunkba taposni! Ha egy kapcsolatban hosszú időn keresztül ez történik, ha a tisztázásra tett kísérleteink rendszeresen kudarcba fulladnak, akkor alaposan meg kell gondolnunk mi mennyit ér meg nekünk. Néha a legjobb gyógymód, ha elsétálunk.

Ahol őszintén felteheted kérdésedet!

Ugyan ilyen részletes választ fogsz kapni. Természetesen anonim.

szexologusvalaszol  (kukac)   noivilag (pont )   hu

 

Várszegi Réka

Szexológus, Life Coach

Szeresd a tested

Címkék: kasztráció viselkedés szexológia párkapcsolat hormonterápia életmód érzelem izzadás bűz
Tetszett? Itt kifejezheted
Ne csak a Facebookon ->
Még ez is érdekes: