Pénzügyi pszichológia, avagy nem minden a matek?

Tudatosan tervezünk, gazdálkodunk vagy csak úgy egyik napról a másikra élünk?

Építkezünk egy jobb vagy legalább fenntartható élet felé, vagy pénzügyileg vágjuk magunk alatt a fát?

Ezek a kérdések minden felnőtt ember számára fontosak, még, ha sokan nem is szánnak rá időt, hogy megválaszolják őket.

Azt gondolnánk, a pénzügyek a logika és a racionalitás mentén zajlanak, ahol a profit=bevétel-kiadás, vagy 2+2=4, pedig ez sokszor nem így van.

Nem minden a matek

No félreértés ne essék, nem a matematika törvényszerűségeivel akarok vitatkozni, inkább arra gondolok, hogy egy sor rossz szokással keseríthetjük meg a későbbi életünket, ami rövidtávon talán nem is kellemetlen. A felelőtlenül megvett autók, házak, felvett hitelek, rövid távon nem fájnak, ám hosszú távon aztán ihatjuk a levét, ezért mind-mind ide sorolható. Persze különbség van a tudatosan betervezett, bekalkulált kockázat és az olyan viselkedés között, amit a szakmai kifejezéssel élve leginkább önsorsrontó viselkedésnek nevezhetnénk, és ez nem más, mint önmagunk, jövőnk elszabotálása, amikor egy rövid távú előnyért feláldozunk valami hosszútávon sokkal fontosabbat. Ennek legszélsőségesebb drámai példája az öngyilkosság, de vannak kevésbé látványos, és lassabban, akár évek alatt kivitelezett pénzügyi formái is.

Pénzügyi példák önmagunk szabotálására

Kezdjük kicsiben, a látszólag ártalmatlan, hirtelen felindulásból történő impulzus alapú vásárlás, például a megkívánt édesség, vagy nasi képében rövidtávon nem is kerül sokba, de ha összeadjuk, heti-havi-éves szinten meglepő eredményt kaphatunk, és ez csak a kezdet.
A valami belső hiányt kompenzáló vásárlási hullám már rövid távon is költségesebb, hiszen  egy bevásárlóközpontban minden erőfeszítés nélkül el lehet tapsolni százezreket.

Ha nem tudatosan vásárolunk, hanem érzelmi alapon akkor valószínűleg többet is költünk. Nem véletlen hát, hogy reklámok és egész márkák épülnek arra, hogy nekünk eladják a „fiatalságot”, „szépséget” „erőt”, ”szabadságot”, „mások megbecsülését” újra meg újra, vég nélkül. Persze mindenki saját belátása szerint úgy költekezik, ahogy jónak látja. De lássuk be, a legtöbb elég felesleges.

Persze nem mindig magunknak vásárolunk a kötelező ünnepekkor fellépő vásárlási-ajándékozási láz szintén ide sorolható, ha nem szabunk neki mértéket. Az indokolatlan költekezésre példa még a legtöbb káros szokás is, úgy mint a dohányzás, alkohol, netán más drogok, vagy szerencsejáték, ugye nem kell magyarázni, miért ékes példái, mind az ablakon kidobott pénznek. Ahogy írtam ezek rossz szokások, amiken lehet és érdemes tudatosan változtatni.

Megoldás

Szokásaink ritkán tudatosak, de ezen könnyen lehet változtatni. Ha magunkat felmérve azt látjuk, hogy hajlunk efféle rossz szokásokra akkor célszerű több tudatosságot szentelni a mindennapoknak, és új jobb szokásokat kialakítani. Ehhez érdemes lehet megfigyelni-számon tartani kiadásainkat, a pénzhez való viszonyunkat, érzelmi reakcióinkat amikor megveszünk valamit, amit akartunk és amikor tudatosan nem tesszük ezt meg, továbbá hasznos általában megfigyelni, hogy mennyire élünk tudatosan, terveink céljaink szerint, vagy inkább csak sodródunk-e. Ennek számos, és nem csak pénzügyi de akár testi-lelki pozitív hozadéka is lehet.

 

A témáról bővebben az alábbi rövid videóban.

 

Tóth Dániel pszichológus

A Pszichológus Pasi

A Pszichológus pasi közösség

Címkék: pénzügyek otthon költekezés tudatos vásárlás forint tervezés matek pénzügyi pszichológia Pszichológus pasi
Tetszett? Itt kifejezheted
Ne csak a Facebookon ->
Még ez is érdekes: