Mi köze a Buddhának az életmódhoz? – Buddha nem is az, akinek hiszed!

Lehet, hogy sokan már a kérdést is képtelenségnek fogják tartani.

Nem az.

Persze szó nincs arról, hogy a kétkedés jogtalan lenne, hiszen a mai ember a Buddha szót ilyen profán, hétköznapi dolgokkal kapcsolatban láthatja (esetleg ismeri meg), mint hotel, étterem sőt (Buddha) bár zene.

Feltehetően  azt se sokan tudják, hogy a Buddha se kövér se kopasz nem volt.

A sok százezer, ilyen szobor nem őt ábrázolja, hanem egy 10. századbeli, Csi Ce nevű, később Pu Taj néven ismertté vált szerzetest, akit egyébként akkoriban a Buddha reinkarnációjának is tartottak. Alakja a gazdagsággal, a boldogsággal, az élettel való megelégedettséggel fonódott össze, és a szobra a buddhista szentélyek bejárataihoz került. Innen a félreértés.

Az alábbiakból viszont kiderül, hogy ez milyen messze van az „eredeti” Buddha életétől és tanításától.

Azt, hogy milyen volt a történelmi Buddha, azt nem tudjuk, mivel az első (ki tudja mennyire hiteles) ábrázolások csak a halála után 5-600 évvel keletkeztek, tehát valamikor két évezreddel ezelőtt.  Ez persze nem baj, sokkal fontosabb az élete és a tanítása, ami a spiritualitás iránt nem érdeklődök számára ismeretlen lehet. Szidhatta Gotama, a sákja királyság trónörököse, tökéletesnek nevezhető, világi jólétet hátra hagyva, arra tette fel az életét, hogy megtalálja a szenvedés (dukha) megszüntetésének módját, a szenvedésből kivezető utat.

Megtanulta és végig próbálta az összes akkoriban ismert módszert és tanítást, de egyikkel sem volt elégedett. Végül egy, azóta is egyedülálló meditációs technikát, a Vipassanát kialakítva és alkalmazva elérte a megvilágosodást.

Így kapta a Buddha, a Megvilágosodott nevet.

Buddha=megvilágosodás

Még mielőtt megijednétek, hogy jaj, itt valami vallásozás következik, szeretnék egy másik tévhitet eloszlatni:

a Buddha nem volt vallásalapító. Amit ő tanított az a Dhamma (a természet törvénye), aminek csak annyi köze van a különböző buddhista vallásokhoz, hogy az a közös forrás.

Buddha igazi tanítása

Eredeti tanítása - amely azt írja le, hogy hogyan működik a természet és értelemszerűen benne az ember - teljességgel mentes mindenféle vallásosságtól és szektásságtól. Még akkor is, ha szerzetesek vették körül, akik szigorúbb életvitelt  vállaltak, mint azok a világiak, akiknek tízezreit (is) tanította. Halála előtt viszont nemcsak utódot nem nevezett meg, hanem meghagyta szerzeteseinek, hogy miután eltávozott, csak a Dhamma legyen a tanítójuk.

Ez szép és jó, de mi köze mindennek az életmódhoz?

Gondolom, abban egyetérthetünk, hogy mindnyájan a békét, a boldogságot, a harmóniát keressük. Esetleg kevesebb szenvedés is jó lenne? A  (Buddha idejében beszélt) páli, dukha szót sokszor mindközönségesen szenvedésként fordítják, jóllehet ebbe a fizikai fájdalomtól egészen a világ nem kielégítő voltáig minden beleértendő.

Így aztán egyértelmű, hogy akár belátjuk, akár nem, a dukha életünk része, mivel senki nem tudja elérni, hogy soha ne történjen olyan, amit nem szeretne, és mindig megtörténjen, amit szeretne.

Soha ne történjen az, amit nem szeretnénk, és mindig megtörténjen, amit szeretnénk!

Kis túlzással azt mondhatjuk, életünk arról szól, hogy egyrészt futunk az  elől, amit el akarunk kerülni, másrészt az után, amit szeretnénk. Egészen pontosan azzal nincs baj, ha szeretnénk valamit és van, amit nem szeretnénk. A baj a ragaszkodással van, mert a szenvedést az okozza. Amikor a kívánásból sóvárgás, rosszabb esetben függőség lesz és az elutasításból engesztelhetetlenség, harag, gyűlölet.

Ha körülnézünk a világban, se szeri se száma az életmód jobbítására vonatkozó különböző javaslatoknak, módszereknek. A nehézség innen kezdve abban áll: hogyan válasszunk? Mégpedig azért, mert általában csak a kipróbálás után derül ki, hogy jól választottunk-e. Nos én itt és most csak szeretném ráirányítani a figyelmeteket arra, amit én kipróbáltam. Ez a Vipassana, ami megváltoztatta az életemet. Sok, ebből származó jótéteménnyel, tapasztalattal, felismeréssel találkozhattok a következő cikkekben. Egyébként nagyon röviden: aki a természet törvényét figyelembe véve él, az elkerülheti a szenvedést. A Dhamma szerinti élet egy életmód. Részleteket a dhamma.hu honlapon találtok. Ez nem reklám, hanem info, mivel a honlapon nincs pénzes termék vagy szolgáltatás. Olvasni és megfontolni valót találtok ott. Meg egy nagyon érdekes filmre mutató linket.

Száday Rezső

Life coach

Minden rendben?

Címkék: Buddha tanítás életmód boldogság nyugalom történelem életfelfogás
Tetszett? Itt kifejezheted
Ne csak a Facebookon ->
Még ez is érdekes: