Hogyan győzzük le a halogatást - tippek, módszerek

A halogatás, avagy a dolgok legutolsó pillanatig történő félretevése több, egyébként nem szükségszerű stresszt okoz.

Olyan válságok alakulhatnak ki, melyek meg sem jelentek volna az életünkben, ha előbb elkezdjük véghezvinni a halogatott dolgot.

Ez nem csak gyakorlati, hanem érzelmi terheléssel is jár.

Sőt, másokat is stresszelhetünk halogatásunkkal. Vegyünk például egy munkahelyi helyzetet. Adott egy jelentés, aminek elkészítését halogattuk, és a legutolsó pillanatban fogunk hozzá. Ez 

bennünk feszültséget okoz. Majd stresszt okoz a titkárnőnek, akinek mindent félretéve kell nekiállnia a gépelésnek, mielőtt a határidő lejárna. Mivel nyomás alatt dolgozik, megnő a hibalehetőség. Idő hiányában az anyagot nem tudjuk alaposan átnézni, a hibák benne maradnak, így a jelentés minősége nem fog megfelelni az elvárásoknak. Feszültek leszünk, hiszen a felettesünk nem fogja szó nélkül hagyni a mulasztást. Ha a jelentést neki is tovább kell adnia, akkor ő is stresszes lesz, és így megy tovább a feszültség emberről emberre.

De miért is halogatunk?

Az első ok a feladattól való félelem. Ha nehézségekre számítunk a feladat során, valószínűleg félretesszük azt későbbre. Például egy telefonhívásnál attól tartunk, hogy elutasítanak, biztosan el fogjuk halasztani a hívást ameddig csak lehetséges.

Másodjára mindannyian próbáljuk a hétköznapi, unalmas feladatainkat félre tenni egészen addig, amíg már muszáj velük foglalkozni.

Harmadszor sokan gondolják, hogy ha nem foglalkoznak egy feladattal, az „elfelejtődik”, nem is lesz szükség az elvégzésére, esetleg mások megcsinálják helyette, és végül egy lehetséges ok a lázadás: miért pont nekem kellene ezzel foglalkoznom? – hangzik ilyenkor a kérdés.

A halogatás hátterében valójában kétfajta indok áll. Az egyik ok az önmagunkban való kételkedés. Azok az emberek, akiknél ez áll fenn, általában tétovázók, határozatlanok, ingatag az önbizalmuk és igen önkritikusak, valamint félnek a kudarctól. Némelyek maximalisták, olyan magas követelményeket támasztva önmagukkal szemben, hogy meg sem próbálják, neki sem kezdenek, mert tudják, úgysem lesznek elég jók. Jobb megoldásnak tartják a halogatást, mintha próbálkoznának és elbuknának.

A halogatás másik indoka a feszültség elkerülése. Az ebbe a csoportba tartozó emberek nehezen viselik a feszültséget és a frusztrációt, amely érzéseket egy feladat elkezdésével kötnek össze, így a halogatással ennek fájdalmát kerülik el.

A halogatás eredményeként felgyűlt negatív érzelmek, tapasztalatok végül szorongáshoz, depresszióhoz vezethetnek.

Te is hajlamos vagy halogatni? Miért halogatsz?

Szánj rá egy kis időt, és nézd meg, mi az, amit el szoktál halasztani. Segítséget is kérhetsz házastársadtól, kollégádtól. Ez egyfajta viselkedésmód? Kételkedsz önmagadban? Netán maximalista vagy? Nehezen kezeled a kellemetlen helyzeteket?  Emlékszel esetleg egy gyermekkori eseményre, amikor a halogatást választottad (például a fájdalom elkerülésére, azért, hogy gondoskodjanak rólad, esetleg munka elkerülése miatt)?

Ha már megvan, hogy miért halogatsz, íme, néhány tipp a leküzdésére.

A nehéz, nyomasztó feladatok okozta stresszek oldása. A kineziológus segít, hogy fel tudd idézni, mit érzel egy-egy halasztott dolog elvégzése közben, és különböző technikákkal oldhatja a negatív érzelmeket (úgynevezett érzelmi stressz oldást röviden ÉSO-t végez), így legközelebb már nem fogsz félni ezeknek a feladatoknak az elvégzésétől.

Ha önmagadban kételkedsz, el kell kezdened kialakítani egy pozitívabb önképet. Ehhez is megvannak a megfelelő technikák, gyakorlatok, melyek rövid idő alatt is igen hatékonyan tudnak segíteni célod elérésében.

A kellemetlen feladatokat lehetőleg elsőként végezd el minden nap, így nem fognak egész nap a fejed felett „lebegni”. Ha túl vagy rajtuk, sokkal kellemesebben fog telni napod. Ha szükséges, itt is be lehet vetni az ÉSO-t.

Ha nincs időd egyszerre elvégezni a feladatot, ahelyett, hogy elhalasztanád, inkább szedd szét, és ha van valamennyi időd, végezz a feladat egy-egy részével. Ez elindít, lendületet kapsz, amely átsegít a feladat hátralévő részein. Ez a feladat által okozott stresszt is oldja.

Gyakran a feladat elkezdése okoz problémát, főleg, ha nincs sok időd. Ekkor segíthet az, ha elhatározod, adsz magadnak öt percet arra, hogy elkezd, és további öt percet szánj arra, hogy eldöntsd, tovább foglalkozol-e vele. Ezután még öt percet foglalkozz vele, és így tovább, lehet, hogy belemerülsz, és már nem is figyeled az időt.

Hányszor hozod fel indoknak egy dolog halogatásánál azt, hogy „nem volt rá időm”. Nézd meg a napi tevékenységeidet, biztosan találsz olyan időt, amikor úgynevezett elkerülő, menekülő tevékenységeket folytatsz (mondhatjuk akár üresjáratnak is). Ilyen például este a TV bámulása, magazin lapozgatása. Természetesen nem kell megszüntetni ezeket a tevékenységeket, de jelöld ki például ezek egy részét (mondjuk az idő egyharmadát vagy felét), amit a halogatott feladat elvégzésére fordítasz, és így a fennmaradó időt lelkiismeret-furdalás nélkül töltheted egyéb tevékenységekkel.

Tedd szokásoddá a feladatok azonnali elvégzését.

Minél tovább nem foglalkozol valamivel, annál valószínűbb, hogy halogatni fogod annak elkezdését.

Ígérj magadnak (akárcsak a gyerekeknek) jutalmat a jól végzett munka utánra. Ez húzóerőként fog hatni a munkavégzés során. Olyan dologgal ajándékozd meg magadat, amit nem tudsz mindennap megtenni.

Próbáld kreatívan, játékosan felfogni és elvégezni a mindennapi, unalmas munkákat.

Ne kezdj addig másik tevékenységbe, amíg be nem fejezted a jelenlegi feladatot, vagy annak meghatározott részét. Annak az élménye, hogy valamit befejeztél, „kipipálhatod”, a legnagyszerűbb jutalom a döntéshozásban. A sikerélmény hatása megkönnyíti, hogy legközelebb is így tegyél.

Elengedhetetlen a felelősségvállalás. Te vagy az, aki a saját idejét pazarolja a halogatással.

Mi a hozadéka a halogatásodnak? Tehetetlenség, melynek eredményeként megmentenek? Félsz a sikertől? Netán a kudarctól félsz? Az ismeretlentől, a változástól? A visszautasítástól? A kineziológia segít felderíteni a tudatalatti okait.

Vizsgáld meg a halogatásod hosszú távú következményeit. Nézd meg, mi történne, ha öt év múlva is ugyanazon a munkahelyeden lennél, még súlyosabb lennél, még mindig egyedül élnél, vagy fordítva, még mindig házasságban, stb. Sokszor ez segít abban, hogy elinduljunk, mert a változástól elvárt fájdalom kisebb lehet, mint a tétlenség.

Ezt jól példázza az alábbi esetem is. Egy kliensem azért jött hozzám, mert nagyon nem érezte jól magát a jelenlegi munkahelyén, de nem írt önéletrajzot, és nem kezdett neki az álláskeresésnek, mert nem is igazán tudta, merre induljon tovább. Szeretett volna külföldre is kimenni egy kicsit dolgozni vagy tanulni, de ezzel sem kezdett foglalkozni, csak mondogatta, hogy jó lenne belekóstolni abba is. Az ő halogatása önkétely alapú volt. Először is az énképét kellett fejleszteni ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni. Ehhez meg kellett találnunk azokat a múltbeli életeseményeket, melyek az önbizalomhiány kialakulásához vezettek. Erre az úgynevezett tükör módszert használtuk, ezzel a tudatalattiban tárolt érzelmeket, eseményeket tudjuk feltárni. Mivel nagyrészt a negatív anyai parancsok domináltak (például Ne nőj fel!, Ne hagyj el!, Nem lehetsz jobb, mint én! – Eric Berne pszichiáter tranzakció-analízis elmélete alapján), először az anyához fűződő viszonyt kellett rendezni. A kapcsolat helyrehozása, és ezen keresztül az önbizalom fejlesztése több kineziológiai kezelést, oldást igényelt, minden egyes alkalommal egyre közelebb kerültünk ahhoz, hogy a blokkok megszűntével arra tudjunk koncentrálni, hogy mit szeretne kezdeni az életével. A „Ne nőj fel” parancs nagyon keményen fogja vissza az önálló döntéshez való képességet, nem engedheti meg magának a kliens, hogy autonóm felnőttként élje az életét. Miután az oldások, korrekciók hatására a helyére kerültek a szülő-gyerek viszonyban a szerepek, már sokkal könnyebben tudott a jövőjével foglalkozni, ráébredt, mi az, amit szeretne, megkereste a megfelelő fórumot ehhez, és ki is ment egy fél évre külföldre, ahol nagyon jól érezte magát és sok pozitív tapasztalatot gyűjtött. Ez a további életére is jó hatással volt, hiszen megélte a változást, és azt, hogy ezt saját maga érte el.

Ha változtatni akarsz, annál remekebb mód nincs is, mint a halogatás leküzdése. Ne félj kipróbálni a fenti módszereket, meglátod, igen hamar tapasztalni fogod magadon a pozitív hatását. Amennyiben a háttérben meghúzódó lelki okok megtalálásával, és oldásával szeretnéd megélni a változást, az énképedet, önbizalmadat szeretnéd fejleszteni, mindenképpen szakszerű segítséget (kineziológust, pszichológust) keress, mert a nem megfelelő módszerrel még akár nagyobb kárt is lehet okozni.

Címkék: feladat halasztás stressz változtatás kineziológia munka idő
Tetszett? Itt kifejezheted
Ne csak a Facebookon ->
Még ez is érdekes: 

Szerző:

Geiger

Klára

Klári képe

Ha érdekel, hogy:

- hogyan hat egymásra a testünk, a szellemünk és az agyunk,

- hogyan hat ki a lelkünk sérülése életünk minden területére,

- milyen jelei vannak, ha nem magunk irányítjuk az életünket,

- miért teszünk vagy mondunk olyan dolgokat, amikkel még mi magunk sem értünk egyet,

- miért van az, hogy párkapcsolataink rendre kudarcra végződnek, mert nem a „megfelelő” emberrel kerültünk össze,

- milyen lépései vannak az önismerethez vezető útnak,

- milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre, hogy képesek legyünk önállóan dönteni sorsunkról…