18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves

A kalandok pozitív hozadékai - Be mered vállalni?

Megosztás
Női lélek

Így év végén visszagondolunk-e az egész éves pillanatainkra és élményeinkre? Voltak-e kalandjaink, ha nem, akkor a jövő évi terveinkben szerepeltetjük-e?


Kezdődhetnek a fogadalmak, új dolgok felfedezésére irányuló terveink kidolgozása. 


Döntsük el, hogy 2018 kalandokkal teli élet lesz, ami alatt a lelkesedés szellemében élt életet értem.

A kalandok megélése új választási lehetőségek tárházát nyitja meg előttünk. Természetesen jár némi kockázatvállalással a határaink feszegetése, viszont egy eleven világba csöppenünk, ahol teljesen más dimenzióban szemlélünk mindent...többek között magunkat is. 
Meseszerű - mondhatnánk. 
Biztos sok volt a forralt bor. 

Van egy jó hírem! 

Nem kell ahhoz inni, hogy a fantáziánkat kicsit megfuttassuk az univerzumban. Van elég hely mindenkinek. 

Tudjátok...a kalandok nélküli élet olyan, mintha tavasszal is a téli kabátot hordanánk nyakig begombolva, mert nem akarjuk kiengedni a biztonságos meleget.
Ezért nem szabad felnőttként elfelejteni azt a kisgyermeket magunkban, aki még fogékony a csodák iránt, hiszen a felfedezésekben rejlik a fejlődés és ez által felnövünk. A gyermek is felnő bennünk, ha hagyjuk. Ha pedig elvesszük tőle a kalandot és a megtapasztalást, örökké ugyanazokat a hibákat fogjuk elkövetni. Na de jól elkanyarodtam. 




Volt olyan időszak

Volt olyan időszak az életemben, amikor teljesen elzárkóztam mindenféle felfedezéstől. Csak és kizárólag tól-ig gondolkodtam, a végletesség volt a legjobb barátom, gátoltam a szabad áramlásom, miközben tagadhatatlanul éreztem, hogy hiányzik egy összetevő az életemből. 

Ez pedig a pezsgés, azaz a KALAND. Kockázatokat akartam vállalni, hogy megtapasztaljam a fejlődést. Fárasztó, ámbár kényelmes munkámnak köszönhetően napi szinten dög unalmas emberekkel voltam körülvéve, akiket a rettegéseik irányítottak. 

A döntés


Aztán egy nap meghoztam a döntést és egyik napról a másikra felszámoltam azt a környezetet. Azóta hihetetlen élményekkel és tapasztalatokkal tarkított életet élek, melyek nélkül - a mélységeket és rossz döntéseket is ideszámítva - szegényebb lennék. 

Mi a kaland?

A kalandok nem feltétlenül csak azok a dolgok, amiket ‘de jó lenne kipróbálni’ szlogennel el is temetünk magunkban. 

A kalandok félelmeink és korlátaink legyőzése is, nem törődve a társadalom és környezetünk kritikáival. A kaland az élet lelkesedéssel való fogadása; az életben minden benne van, a jó és rossz pillanatok egyaránt. Mellékhatásként azonban előfordulhat néhány ember lelki elvesztése a szívkörünkből.

A kalandokról valahogy mégis a gyermekkor jut az eszembe. Minden érzésünknek hangot adunk, minden átélést megelőz egy hang, legyen az sóhaj, üdvrivalgás vagy csak egy belső hang. Ahogy a könyvekben is van előhang, fogalmazz meg magadnak is így Karácsony előtt egyet. Nekem Robert Fulghum szerző szavai az előhangom:

“ Tudom, hogy mit akarok igazából Karácsonyra.
A gyermekkoromat akarom vissza. Senkitől nem
Fogom megkapni, tudom, hogy ennek nincs értelme,
De elvégre ki beszél értelemről karácsonykor?
Egy régi-régi, távoli gyerekről van szó, és a jelen gyermekéről.
Benned és bennem laknak, szívünk ajtaja mögött várnak, 
hogy valami csodálatos dolog történjék. “ 

Erre fogom tanítani a gyermekeimet is, hogy éljék meg a csodákat és alkotóképességeiket, lelkesedjenek az élet iránt, hogy aztán tovább adhassák azt.


Azt tapasztaltam magamon, hogy amikor elkezdtem félretenni álarcaimat és előjöttem búvóhelyemről, a lehetőségek (kalandok) is gombamód szerűen szaporodtak el az életemben. Változásom sebessége és mélysége igencsak csiga tempójú volt, de sok év távlatában visszatekintve, megérte. Ma már mosolygok magamon. 


A kalandok segítettek feldolgozni a gyerekkoromból hozott fájdalmaimat és hiányaimat. Van, amit felnőttként éltem meg és gyerekként lett volna rá szükségem. Ilyen volt az édesapámmal való jó viszonyom. 


Hiszem, hogy a kalandok gyógyítólag hatnak ránk és segítenek felnevelni belső, természetes gyermeki énünket. 

Mi a jele ennek? 

Az, hogy velünk született képességeinket felfedezzük és annak szenteljük az életünket. Természetes gyermeki énünk megnyilvánulási formái a következők lehetnek: ha találkozunk egy régi baráttal, ha mélyről felnevetünk, ha spontán alkotunk vagy ha csodálva tekint ránk valaki. Éljük meg ezeket a pillanatokat! 


Nagy hiba, hogy a játékosságot és kalandot felnőttként frivolnak tekintjük. Sokan bolondságnak tekintenek azokra, akik jól érzik magukat középkorúan is. Embernek lenni annyi, mint játékosnak lenni. 

A gyerekeknek a szabad játék komoly tevékenység. Figyeljük csak meg őket vagy emlékezzünk vissza magunkra, amikor felnőttet játszottunk, készültünk arra az életre és halálosan komolyan beleéltük magunkat a szerepbe. Nietzsche is megállapította, ahhoz, hogy érettek legyünk, vissza kell szereznünk gyermekkorunk játékának komolyságát.
És végezetül nem hagyható el a szeretet. Azáltal tanulunk meg szeretni, ahogy minket is szeretnek. Saját lényéért kell szeretni mindenkit, a Karácsony igazából erről szól, nem az ajándékokról, az Új évet pedig lehetőleg tiszta fejjel és józanul tiszteljük meg.

Fésűs Veronika


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat