18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Énháromságom: 2. Az értelmezés

Megosztás
Női lélek

Minden, de minden az ég egy adta világon, amiben és amivel élünk értelmezés.


Persze a világot először meg kell ismernünk. Kisérletek bizonyítják, hogy az embriónak nemcsak fizikális, hanem mentális tapasztalatai is vannak, az újszülött pedig óriási intenzitással fog neki a megismerésnek. Ennek az ismerkedésnek/tanulásnak eleinte kizárólagos eszköze a fogalom nélküli, közvetlen megtapasztalás, amikor felfedezi, csoportosítja, elraktározza, kiértékeli a különböző milyenségeket.


Később, ahogy az értelme nyiladozik neveket, fogalmakat kap és rendel ezekhez az érzetekhez, érzésekhez. Aha, alakul ki benne, ami „ilyen” arra azt mondják édes, ami „olyan” arra azt hallja savanyú és így tovább. Ezzel egyúttal megkezdődik az összehasonlítás, az értelmezés is. A továbbiakban az állandó tanulás kezdetben egyszerű, majd mind összetettebb fogalmak, később pedig egyre bonyolultabb fogalmi rendszerek alapján folyik. Ilyenformán tanulja meg, először szűk, majd mind szélesebb körben a világot.

Mindenkinek olyan a „világ”, amilyennek megtanulta. Nem túlzás azt mondani. hogy annyiféle világ van, ahány ember. Azonos kultúrájú csoport tagjai között kisebb eltérések, különbözőek között óriási különbségek is lehetnek. Másmilyennek látják a világukat az eszkimók, mint az amazonaszi indiánok, az amerikai profi sportolók vagy az orosz földművesek stb. Ugyanakkor például egy átlagos európainak ijesztő, élhetetlen lehet az a világ, ami egy berber törzsbelinek normális.


De a legegyszerűbb, mindennapi életünk is folytonos értelmezés. A fülünkben lévő dobhártyára érkező hanghullámok jelsorozatát a hallásközpont értelmezi, és értelmezés által lesz belőle ilyen vagy olyan zaj, zörej, emberi beszéd, muzsika stb. Hasonlóképpen az információt hordozó fény a szemen keresztül bonyolult fizikai és kémiai átalakulás sorozat után már ingerületként az agyi látóközpontba kerül. Ott lesz belőle megint csak az értelmezéssel kép. De (képzelt) képet szolgáltat például a tudatunk is és éppen ezért a buddhai tanítás a tudatot is érzékszervként tartja számon.

Végül is minden érzékszervünktőlfoga érkező jel értelmezésnek lesz alávetve. De a diák például a verset, az újságírók valamint a szakértők pedig a politikusok kijelentéseit és/vagy tetteit értelmezik.

A tudósok sem csinálnak mást. A rendelkezésükre álló rengeteg adatból, korábbi ismeretekből értelmezés segítségével modellt alkotnak, elméletet állítanak fel, mondjuk a világmindenség keletkezéséről. Ha újabb és újabb információk vagy ellentmondások felmerülésével járó részletek kerülnek elő, akkor jöhet egy másik értelmezés, egy másik elmélet. Éppen ezért nem szeretem a felfedezés szót sem. Egyszerűsítő, felületes és mint ilyen, sokszor félrevezető.

Rendkívül fontos azonban a helyes értelmezés. Hétköznapi életünket látszatokban és látszatokkal éljük, mégpedig többnyire egyszerűsítésképpen. Ma már az emberiség túlnyomó része, bár viszonylag ritkán gondol vele, tisztában van a Föld gömbölyű mivoltával. Azt már viszont kevesebben tudják, hogy amiről úgy gondoljuk szilárd test, az valójában üresség, mivel az anyagot alkotó atomok ( megint csak nagyon leegyszerűsítve) atommagból és akörül keringő elektronokból állnak. Szóval az atomban alig van anyag. Amikor a bögrét az asztalra tesszük mégsem gondolunk arra, hogy ürességet teszünk az ürességre. Elenyésző azoknak a száma, akik tapasztalataikat úgy értelmezik, hogy az én az egy illúzió. Praktikus okokból kell és lehet az egyszerűsítésekkel élni, de nagy jelentősége van egyrészt annak, hogy tisztában legyünk a valósággal, tudjuk, valójában milyen a »világ” és hogyan működik. Másrészt annak, hogy esetről esetre meglássuk azt, ami a felszín alatt, ami a háttérben, a látszat mögött van.

Közben persze meg kell próbáljunk az igazságnál maradni, mert az mindig velünk van, de mi továbbmegyünk, hozzáteszünk, túl/félreértelmezzük és így a tény helyett a véleménnyel, az igazság helyett a feltételezéssel foglalkozunk. Például látom az ismerősömet, fekete ruhában van, ez a tény. Aha, gyászol, gondolom, biztos meghalt az ilyen vagy olyan rokona, ismerőse , akiről múltkor mesélte, hogy súlyos beteg; most már biztosan bánja, hogy ezt mondta rá, hogy így bánt vele …stb. Aztán kiderül, hogy szó sincs róla, egyszerűen csak ilyen ruhához volt kedve aznap.

Van ilyen? Rengeteg. A helytelen értelmezéssel ugyanúgy tévútra kerülhetünk, mint amikor az értelem kontrollja nélkül szabad utat engedünk érzelmeinknek. A helytelen értelmezésből származó rossz döntés pedig …

Szóval, ha lehet, óvatosan az elhamarkodott ítéletalkotással, az önös értelmezéssel!

Száday Rezső

Forrás - Coachplusz


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek