18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Egy kérdés, ami eljuttat a céljaidhoz

Megosztás
Női lélek

Egy valóban működő gyakorlati tanács! „ Ha egy olyasmin dolgozol, ami igazán érdekel, akkor nem kell noszogatni téged, a víziód húzni fog magával.” /Steve Jobs/


Azt mondják, hogy mi magyarok, pesszimista és köldöknéző nép vagyunk. 


És tényleg: sokkal többször hallom, hogy mit miért nem lehet ebben az országban, mint azt, hogy hogyan tudunk elérni valamit. 

Úgy tartjuk, hogy vesztes nemzet a miénk. Soha semmiből nem jövünk ki jól, a történelem hatalmas súllyal húz bennünket vissza, aminek egyik (sajnos még mindig) tetten érhető megjelenési formája az elmúlt kommunista rendszer. 

De azóta eltelt huszonnyolc év, és mi mégsem változunk, még mindig a politikai elitet és a külső környezetet tartjuk hibásnak azért, ami nekünk nem sikerül. 

Részben igazat adok neked, ha Te is ekképpen gondolkodsz, hiszen a kollektív pesszimizus jegyében már az óvodában sem az élet szeretetére tanítottak téged, és mire elvégzed az iskoláidat, már jó eséllyel nem azzal vagy elfoglalva, hogy miként szeretnél élni, hanem azzal, hogy hogyan élhetnéd túl ezt az életnek nevezett valamit.

Ott változtass, ahol lehet!

Való igaz, hogy a külső környezetet is változtatni kell valakinek, de ennél azért lényegesen egyszerűbb, ha a saját magadon kezded a változtatást. Magadra sem könnyű hatással lenned, de az egyén tehetetlensége azért mégis csak jóval kisebb, mint egy egész társadalomé. Az „1 dolog, ami közelebb visz a boldogsághoz” című cikkem lényegében arról szólt, hogy a saját életedért Te vagy a felelős. Valóban nem érdemes másra mutogatnod.



Hiszen közismert és igaz mondás, hogy „Amikor az egyik ujjaddal valaki másra mutogatsz, akkor minimum három ujjad feléd néz.” 
Vedd ezt észre, mert ha csak arra figyelsz, hogy másokat okolj, és felmentsd magadat, akkor lehet, hogy megkönnyebbülsz, de ezzel együtt elveszíted annak az esélyét, hogy jobb legyen Neked. Pedig jó irányba szeretnél változtatni vagy nem? 
Nézzük erre egy egyszerű módszert!
Varázskérdés(?)
Amíg a külső okok kergetése a tehetetlenség tudatát erősíti benned, addig a probléma átfogalmazása a megoldás felé visz:

- A külső dolgok hibáztatása helyett kérdezd meg magadtól, hogy HOGYAN TUDNÁD MEGOLDANI a problémát, HOGYAN LEHET ELÉRNI A CÉLT!

Egy gyakorlati példa
Két hete elhívtak a munkatársaim futni az egyik konferenciánk reggelén. Nem mennek sokat, mondták, nyolc kilométert, azt is lassan. A dologhoz tartozik, hogy két éve futottam utoljára, és bár rendszeresen úszom, és néha lépcsőzni is szoktam, az azért mégsem ugyanaz. Ha lassan futnak, akkor érdemes elmennem, gondoltam.



Kezdetben könnyedén tartottam a tempót, észre sem vettem, hogy 10 km/h sebességgel haladunk. Ez azért nyolc kilométeren keresztül egy kezdő futónak elég nagy sebesség, nekem pláne az volt. 

Idővel egyre nehezebben vettem a levegőt, biztosan lassítok, ha nem velük vagyok. A határaimat feszegettem, de eléggé motivált voltam ahhoz, hogy lassítás helyett elkezdjek figyelni arra, hogy hatékonyabban lélegezzem, és gördülékenyebben szedjem a lábaimat. Így maradtam velük, sőt a végén még egy sprintre is maradt erőm. S csattanóként kiderült, hogy 10 km-t futottunk. 

Hogyan jön ez ide? 

Pontosan azt tettem, amit neked tanácsolok: ahelyett, hogy a nehézségekre figyeltem, elkezdtem keresni annak a lehetőségét, hogy miként tudok együtt maradni a sporttársaimmal. S láss csodát, sikerült.

Kifogások helyett keress megoldásokat!
Ha elég gyakran felteszed magadnak a kérdést, akkor a külső ok megnevezésének kényelme helyett kizökkented az elmédet a komfortzónából. Ez rossz érzetet kelt benned, amit a tudatalattid szeretne megszüntetni. Elkezdi keresni a külső okokat, de te nem hagyod. Azt mondod, hogy „Most ne a külső okokkal foglalkozzunk, hanem nézzük meg, hogy mi - Te és s a tudatalattid - hogyan tudjuk elérni a célt a jelen külső körülmények mellett.” 



Az elméd küzdeni kezd, újra és újra előveszi a külső körülményeket, de te nem hagyod. Következetesen, mindig felteszed a kérdést. Egy idő után észre fogod venni, hogy csillapodik a külső tényezők jelentősége. „Elmarad a felmentés, akkor valamit tenni kell, nem?” gondolja a tudatalattid, aki egyébként ki nem állhatja a megoldatlan ügyeket, ezért elkezd megoldást keresni, és fókuszba helyezi a célt. 

Mindennek megnő a jelentősége, amire sokat gondolsz, ezért elkezded észrevenni azokat a külső dolgokat, amik közelebb visznek ahhoz, ahová menni szeretnél. A folyamat másik hatása, hogy te magad is akcióba lépsz, mert az elméd által felnagyított cél lelkesítően hat rád. A cél irányába mutató cselekvés pedig újabb lehetőségeket hoz majd.

„ Ha egy olyasmin dolgozol, ami igazán érdekel, akkor nem kell noszogatni téged,
a víziód húzni fog magával” 
/Steve Jobs/

Egy szó, mint száz, használd ki az elméd törvényszerűségeit! Csendesítsd le a kifogásaidat, és indítsd be a megoldó mechanizmusodat a „Hogyan tudnám megoldani…” kérdéssel. Pici változtatás a gondolataidban, ami nagy eredményt hoz. Hát nem megéri? De.

Magda Attila

+36209331405
tréner, life coach




Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek