18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Énháromságom: élet-keret és -tartalom

Megosztás
Életmód

2 Az értelmezés Minden, amiben és amivel élünk értelmezés. A világot először meg kell ismernünk, ami már a születésünk előtt megkezdődik.


Kísérletek bizonyítják, hogy az embriónak nemcsak fizikális, hanem mentális tapasztalatai is vannak, az újszülött pedig óriási intenzitással fog neki a megismerésnek. Ennek az ismerkedésnek/tanulásnak eleinte kizárólagos eszköze a fogalom nélküli, közvetlen megtapasztalás, amikor felfedezi, csoportosítja, elraktározza, kiértékeli a különböző érzeteket, a milyenségeket. Később, ahogy az értelme nyiladozik neveket, fogalmakat kap és rendel ezekhez az érzetekhez, érzésekhez. 


Aha, alakul ki benne, ami „ilyen” arra azt mondják édes, ami „olyan” arra azt hallja savanyú és így tovább. A továbbiakban az állandó tanulás kezdetben egyszerű, majd mind összetettebb fogalmak, később pedig egyre bonyolultabb fogalmi rendszerek alapján folyik. Ilyenformán tanulja meg, először szűk, majd mind szélesebb körben a világot. Mindenkinek olyan a „világ”, amilyennek megtanulta. Ennek megfelelően annyiféle világ van, ahány ember. Továbbá kulturális eltérések következtében ezen világok között óriási különbségek is lehetnek. Másmilyennek látja/tartja a világot az eszkimó, az amazonai indián, az amerikai profi sportoló és az orosz földműves stb.


A mindennapi életünk is folytonos értelmezés. A fülünkben lévő dobhártyára érkező hanghullámok jelsorozatát a hallásközpont értelmezi, és értelmezés által lesz belőle ilyen vagy olyan zaj, zörej, emberi beszéd, muzsika stb. Hasonlóképpen az információt hordozó fény a szemen keresztül bonyolult fizikai és kémiai átalakulás sorozat után már ingerületként a látóközpontba kerül. Ott lesz belőle megint csak az értelmezéssel kép. De (képzelt) képet szolgáltat például a tudatunk is és éppen ezért a buddhai tanítás a tudatot is érzékszervként tartja számon. Végül is minden érzékszervünktől érkező jel értelmezésnek lesz alávetve. De a diák például a verset, az újságírók, szakértők a politikusok kijelentését értelmezi. A tudósok sem csinálnak mást. A rendelkezésükre álló rengeteg adatból, korábbi ismeretekből értelmezés segítségével modellt alkotnak, elméletet állítanak fel. Ha újabb és újabb, ellentmondások felmerülésével járó részletek kerülnek elő, akkor jöhet egy másik értelmezés, egy másik elmélet. Éppen ezért nem szeretem a felfedezés szót sem. Egyszerűsítő, felületes és mint ilyen, sokszor félrevezető.

Rendkívül fontos azonban a helyes értelmezés. Hétköznapi életünket látszatokban és látszatokkal éljük. Mégpedig egyszerűsítésképpen. Ma már az emberiség túlnyomó része, bár viszonylag ritkán gondol vele, tisztában van a Föld gömbölyű mivoltával. Azt már viszont kevesebben tudják, hogy amiről úgy gondoljuk szilárd test, az valójában üresség, mivel az anyagot alkotó atomok ( megint csak nagyon leegyszerűsítve) atommagból és akörül keringő elektronokból állnak. Szóval az atomban alig van anyag. Amikor a bögrét az asztalra tesszük mégsem gondolunk arra, hogy ürességet teszünk az ürességre. Elenyésző azoknak a száma, akik tapasztalataikat úgy értelmezik, hogy az én az egy illúzió. Praktikus okokból kell és lehet az egyszerűsítésekkel élni, de nagy jelentősége van egyrészt annak, hogy tisztában legyünk a valósággal, tudjuk, valójában milyen a »világ” és hogyan működik. Másrészt annak, hogy esetről esetre meglássuk azt, ami a felszín alatt, ami a háttérben, a látszat mögött van. Továbbá próbáljunk meg az igazsággal foglalkozni, mert az mindig velünk van, de mi továbbmegyünk, túlmagyarázzuk, túl-értelmezzük és így lesz a tényből vélemény, az igazságból hamis feltételezés. Például látom az ismerősömet, fekete ruhában van ez a tény. Aha, gyászol. Biztos meghalt az ezéseze gondolom, akiről múltkor mesélte, hogy súlyos beteg, most már biztosan bánja, hogy ezt mondta rá, hogy így bánt vele ...stb. Aztán kiderül, hogy szó sincs róla. Van ilyen? Rengeteg. A helytelen értelmezéssel ugyanúgy tévútra kerülhetünk, mint amikor az értelem kontrollja nélkül szabad utat engedünk érzelmeinknek. A helytelen értelmezésből származó rossz döntés pedig …
Szóval óvatosan az elhamarkodott ítéletalkotással, az önös értelmezéssel

Száday Rezső
Life coach
coachplusz.hu


Látom az ismerősömet, fekete ruhában van. Ez az alapinfo, és itt már mellé is mehet a dolog. Aha, gyászol, gondolom. Biztos meghalt az ezéseze, akiről múltkor mesélte, hogy súlyos beteg, most már biztosan bánja, hogy ezt mondta rá, hogy így bánt vele ...stb.
A tudósok sem csinálnak mást. A rendelkezésükre álló rengeteg adatból, korábbi ismeretekből értelmezés segítségével modellt alkotnak, elméletet állítanak fel. Ha újabb és újabb ellentmondások felmerülésével járó részletek kerülnek elő, akkor jöhet egy másik értelmezés, egy másik elmélet. Éppen ezért nem szeretem a felfedezés szót sem. Egyszerűsítő, felületes és mint ilyen, sokszor félrevezető. Európában ma is használják, meglehet egyszerűsítési célból, de mindenképp (csoportosan) önös beállítottsággal, az „Amerika felfedezése” fogalmat. Mi történt? Egy csoport ember elindult egy hajóval, majd egy számukra ismeretlen helyen kiszálltak. Ezt aztán később úgy értelmezték, hogy felfedezték Amerikát. Először persze nem így gondoltak rá és feltételezem az indiánok sem szaladtak a törzsfőnökhöz a jó hírrel: „hurrá megjöttek a spanyolok, fel vagyunk fedezve!” Nagyhatalmak, de jelentéktelen kis országok vezetőinek nyilatkozatait, tetteit újságírók, politológusok és szakértők értelmezik, a gyerekek az iskolában verset értelmeznek. Szóval minden értelmezés. Minden, minden értelmezés.
Miért fontos ez? Azért, mert a rossz értelmezéssel elveszít(het)jük az igazságot. Amikor a kezem viszket, és csupán konstatálom a milyenséget, azt érzetet, nem teszek hozzá semmit, nem értelmezem, az számomra annak a pillanatnak az abszolút igazsága. A mindennapi életben állandóan ott van velünk az igazság, de nem állunk meg, tovább megyünk és értelmezünk. Látom az ismerősömet. A róla érkező fény információként a szememen keresztül bonyolult átalakulás sorozat után ingerületként a látóközpontba kerül. Ott a korábban tanultakkal való összehasonlítás alapján azonnal elkezdődik az értelmezés, aminek eredményeként kialakul egy kép. Felismerem az illetőt, látom a ruhát rajta, ami fekete. Ez az alapinfo, és itt már mellé is mehet a dolog. Aha, gyászol, gondolom. Biztos meghalt az ezéseze, akiről múltkor mesélte, hogy súlyos beteg, most már biztosan bánja, hogy ezt mondta rá, hogy így bánt vele ...stb. Hasonlóképpen minden, a hat (hatodiknak a tudatot tekintem) érzékszervünktől érkező impulzus értelmezés „áldozata” lesz. Sok baj származik abból, hogy hajlandók vagyunk túl hamar értelmezni


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek