Ez az isten felsőbbrendű, dönt rosszról és jóról. Ítélkezik, büntet és jutalmaz. 

Most hanyagoljuk el azt az egyébként nem mellékes tényezőt, hogy az emberiség története során a sokféle isten sokfélét kért, írt elő és még ezekkel kapcsolatban sem volt egyetértés, amit mondjuk az útmutatásokat közvetítő és magyarázó emberek/próféták rovására lehet írni. 

Ebből származik aztán, hogy Allah nevében, sőt parancsára (sokak szerint az iszlámot félreértve) emberek gyilkolnak, számukra egyébként idegen és közömbös embereket. 

Az áldozatok hozzátartozói, ha hívők, szintén az istenükhöz fordulnak számon kérően. 

A vallások és hirdetőik sokszor magyarázták a különböző csapásokat (vízözön, járványok stb.) isteni büntetéseként, utólag (esetleg jogosnak) elfogadva azt. 

A legutolsó nagy csapás, a második világháború után, vagy csak időben van túl közel, ez az elfogadás látszólag már kevésbé ment. Emberek tíz- és százezrei fordultak el az igazságtalan istentől, illetve hasonlottak meg vallásukban. És nemcsak a legnagyobb mértékben érintett csoport, a zsidóság tagjai.

Egyébként is gyakran felmerül sok emberben, milyen igazságtalanság, hogy az egyik embernek jól, megy; jó körülmények között egészségesen élhet, míg a másik vagy mások anyagilag küszködnek és betegségektől szenvednek. Gyakran a vallásosak, az istenhívők sem tudják feledni kétségeiket, esetleg azt mondják, hogy Isten a nehézségekkel próbára teszi őket. Mert akárhogy is élnek, könnyen vagy nehezen boldogulnak, ha Istennek tetsző életet élnek, jutalmuk a túlvilágon nem marad el. Aki ebben nem hisz, azt mondja erre: ez így nem más mint üzlet, légy jó és megkapod a jutalmat. Egyébként a halál után, a túlvilágon. Így a tanítás szintjén, ígéret formájában helyreáll az igazságosság.

Ami a nyugati féltekén (bár a halál utáni túlvilág még belefér) elfogadhatatlan, az a keleti vallásokban, és legfőképpen a Buddha tanításában a Dhammában kézenfekvő. 

Ez pedig az újratestesülés. 

Ez utóbbi szerint az adott élet minősége, az előző életek, a jó vagy rossz tettek (kamma páli, vagy karma szanszkrit nyelven) következménye. Teljes az igazságosság. Az erényes élet eredménye (nem jutalma!) jobb, harmonikusabb, boldogabb, élet. 

A bűnös, kártékony élet következménye a szenvedés. Ez a Természet törvénye a Dhamma (a szó ezt is jelenti). Sőt a Vipassana meditálók felismerik, hogy az ember nem tehet rosszat, anélkül hogy előtte magának ártana. Ez pedig abból következik, hogy a tudat mindent megelőz, azaz nem tudunk rosszat tenni anélkül, hogy a tudatunkban negativitást generálnánk, ami szükségszerűen zaklatottsággal, szenvedéssel jár. Milyen zaklatott, túlfeszített állapotban van a dühtől eltorzult arcú másokat mocskoló, pocskondiázó, mondjuk tüntető. Hasonlóképpen a másnak tett jó cselekedet első kedvezményezettje mi magunk leszünk. Ezt nem is olyan nehéz elfogadni. Idézzük csak fel hogyan zümmög bennünk az öröm, miközben egy jól eltalált ajándékot vásárolunk és elképzeljük szerettünk örömét, ahogy a nyakunkba ugrik! Ráadásul a következmény nem a jövőben van, hanem azonnali!

Ezért jogos a kijelentés, hogy a természet törvénye, a Dhamma az igazság törvénye.

Talán csak azért, mert érdemes erre gondolnunk, mielőtt begőzölt aggyal rohadt gyilkost kezdünk üvöltözni, amikor újabb terrorista merényletről értesülünk. 

Ugyanis jó dühöngeni? Ugye, hogy nem. Egyrészt. 

Másrészt biztosak lehetünk benne, hogy igencsak szenvedéssel teli az folyamat, amíg az a tudatlan, félrevezetett (megállapításként és nem sajnálatként mondom) szerencsétlen eljut odáig, hogy felrobbantja magát. 

Teljességgel elfogadhatatlan tettének következményeit eljövendő életeiben is viseli. 

Mi elítélhetjük, de közben magunkat idegeskedéssel ne büntessük! 

Nincs dolgunk vele, ő megkapja a büntetését a természet törvénye szerint.

Száday Rezső
Life coach

• Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
  
  
• Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat