18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Történelmünk szíve

Megosztás
Utazás

Mai sétánk Budapest I. kerületébe, a várfallal körbevett Vár-negyedbe vezet. Ez a látnivalókban bővelkedő terület, 1987 óta a Világörökség részét képezi.


Mai sétánk Budapest I. kerületébe, a várfallal körbevett Vár-negyedbe vezet. Ez a látnivalókban bővelkedő terület, 1987 óta a Világörökség részét képezi.

A Vár építése 1243-ban indult. A munkálatok lassan haladtak, de az 1246-ban várható mongol támadások miatt az építkezés felgyorsult, így 1255-ben már, mint megépített Várat említik IV. Béla oklevelében. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. Ezután folyamatos fejlődés indult a Várban és a városban egyaránt, egészen a török időkig. 1410-1430 között Zsigmond király megépíttette a Friss-palotát. A középkori palota a királyi lakosztály, a trónterem és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be, mely az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során elpusztult.

A mohácsi csata után, 1526. október 12-én első Szulejmán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a Várat és a várost is kirabolta, Szulejmán a hadaival elvonult. 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg, majd 1527-ben I. Ferdinád osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529-ben Szapolyai János visszafoglalta. 1541. augusztus 29-én ismét török fennhatóság lett, mikor Szulejmán szultán csellel megkaparintotta. A sikeres visszafoglalási kísérletek után 1686-ban a szövetséges hadak a törököktől visszafoglalták a várat.

A csata során szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított a lakosságot pedig lemészárolták. Az összeütközés végeztével azonnal megkezdődött a helyreállítás és német lakosságot telepítettek be.

II. világháború alatt, 1944-1945-ben még egy súlyos ostromot kellett kiállnia a Várnak. 1946-ban kezdődött a Vár helyreállítása és régészeti feltárása. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során, közel eredeti formájukban újjáépítették.

Mi most a 0-s kilométerkőtől indulunk. Az alagút oldalában közlekedő Budavári-siklót is választhatjuk a feljutáshoz. Ez a remekmű 1870. március 2-án került átadásra, Európa második gőzhajtású siklójaként. Természetesen mi gyalog vágunk útnak. Elsőként a Nagy Rondella kör alakú bástyája tárul elénk. A monumentális 5 méteres falat lövésekkel látták el. A Rondellába a kaputornyon át juthatunk be. A bejárást hajdan a kapu előtti árkon át felvonóhíd biztosította. A belső falon a lőréssor mellett fedett védőfolyosó húzódik végig, mely a helyreállításkor készült.

Innen továbbhaladva a Vár-negyedben a Várat vesszük célba. Itt a Magyar Nemzeti Galéria állandó és időszaki kiállítása látható. Jelenleg Chagall és Ámos Imre csodás alkotásait tekinthetjük meg, míg az állandó kiállítás műveit és alkotóit felsorolni szinte lehetetlen.

A remek művektől elszakadva a Szent György-térre érünk. Itt történt, hogy Hunyadi Jánost lefejeztette 1457-ben V. László, és itt olvasta fel Bakócz Tamás 1514-ben azt a pápai levelet, mely keresztes háborúra szólított fel (ez vált később a Dózsa György féle parasztfelkelésé).

A tér szomszédságában a klasszicista stílusú 1806-ban Pollack Mihály tervei alapján épült Sándor-palota. Ez Magyarország mindenkori Köztársasági elnökének rezidenciája. Amennyiben szerencsével járunk, láthatjuk a katonai őrségváltást az épület előtt.

Pár lépés után a Várszínház előtt találjuk magunkat. Az 1763-ban épített Karmelita templomot 1787-ben színházzá alakították. E színház volt az első állandó színház Budán.

Utunk a Dísz-tér felé vezet. A parkban Honvéd-szobor látható, az 1849-es szabadságharcban résztvevő honvédek emlékére, akik Buda visszafoglalásában segédkeztek. A Tárnok utcán jutunk a Szentháromság-térre. A szobor története az 1691-es pestis járvánnyal kezdődik, mikor is a polgárok fogadalmat tettek, hogy Szentháromság szobrot állíttatnak a járvány elmúltával. A szobor elkészült, de 1709-ben újabb járvány ütötte fel a fejét. Ekkor a polgárok ismét fogadalmat tette, hogy amennyiben túlélik a járványt, nagyobb és díszesebb szobrot emeltetnek. 1712-ben az eredeti szobrot a mai III. kerületbe szállították és helyébe 1713-ban barokk szobrot állíttattak. Az 1945-ös ostrom alatt a szobor megsérült, így a csúcson álló szobor kivételével a szobrokat és a domborműveket elszállították. Mai formájában a Bíró Antal által készített rekonstrukció látható.

A tér legkiemelkedőbb és Budapest legismertebb vallási épülete a Mátyás-templom. Bár sem tárgyi, sem okleveles bizonyíték nem támasztja alá, de az egyházi hagyományok szerint a templomot 1015-ben Szent István alapította. A legkorábbi dokumentumok az 1200-as évekre vezetnek vissza, amikor az itt álló épület helyére Bazilikát emeltek. A korai gótika már akkor legfontosabb alkotását Nagy Lajos király rendeletének köszönhetően átépítették. A török megszállás alatt a templomot mecsetté alakították, majd Buda visszafoglalása után a ferences majd a jezsuita rend gondozta. A jezsuita rend feloszlatása és egy tűzvész után a 19. században I. Ferenc József az épületen nagyszabású felújításokat végeztetett és így a Mátyás-templom elnyerte mai formáját. A templombelső kialakítása Schulek Frigyes elhivatott munkáját dicséri.

A templomból kilépve a Halászbástya felé indulunk. A neoromán stílusú teraszokról lenyűgöző látvány tárul elénk. A Duna vízén megcsillan a nap fénye és hajók andalognak a vízen. A Parlament tekintélyes épülete felemelő látványt nyújt. A Halászbástya, nevét a budai várfalnak a halászok céhének őrizetére bízott szakaszáról kapta.

A halászok céhe nem csak a halak árusításával törődött, szükség esetén az ellenséges betörés ellen, vitézül védték a bástyát. Az épület 1895-1902 között épült, Schulek Frigyes tervei alapján. A II. világháborúban elszenvedett károkat Schulek Frigyes fia, Schulek János helyreállításnak tervei alapján építették újjá.

A történelmi házsorok között sétálva számos múzeumot fedezhetünk fel. A teljesség igénye nélkül egy párat megemlítek. Található itt Patika-, Kereskedelmi és vendéglátóipari-, Hadtörténeti-, Zenetörténeti múzeum és a Buda-vári Labirintus melyek kinek-kinek érdeklődése szerint megfelelő programot nyújt.

Mi most a Budai Vár alatt található Sziklakórház látogatásával fejezzük be sétánkat. A várhegy mélyén 10 kilométer hosszúságú barlang és pincerendszer húzódik, melyeket a lakók folyamatosan bővítettek, átalakítottak. A II. világháború előestéjén a járatokat megerősítették, a lejáratok számát korlátozták és a járatszakaszokat egybe nyitották. Így a járatrendszer a bombázások során óvóhelyként szolgált. Kikívánkozik belőlem, hogy megosszam Veletek, itt született Nagypapám is 1944-ben az óvóhelyen. Jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura kiállítása mutatja itt be a kórház történetét és a hadi orvoslás fejlődését.

Mivel mára kellemesen elfáradtunk, így hazafelé indulunk!

 

Kedves olvasóim!

Ezzel a cikkel szeretném lezárni eddigi munkámat. Az élet másfelé sodort, így megköszönöm figyelmüket írásaim iránt.

Köszönettel:

Szentmiklósi Beáta


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek