18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves

Történelmünk szíve

Megosztás
Utazás

Mai sétánk Budapest I. kerületébe, a várfallal körbevett Vár-negyedbe vezet. Ez a látnivalókban bővelkedő terület, 1987 óta a Világörökség részét képezi.


Mai sétánk Budapest I. kerületébe, a várfallal körbevett Vár-negyedbe vezet. Ez a látnivalókban bővelkedő terület, 1987 óta a Világörökség részét képezi.

A Vár építése 1243-ban indult. A munkálatok lassan haladtak, de az 1246-ban várható mongol támadások miatt az építkezés felgyorsult, így 1255-ben már, mint megépített Várat említik IV. Béla oklevelében. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. Ezután folyamatos fejlődés indult a Várban és a városban egyaránt, egészen a török időkig. 1410-1430 között Zsigmond király megépíttette a Friss-palotát. A középkori palota a királyi lakosztály, a trónterem és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be, mely az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során elpusztult.

A mohácsi csata után, 1526. október 12-én első Szulejmán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a Várat és a várost is kirabolta, Szulejmán a hadaival elvonult. 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg, majd 1527-ben I. Ferdinád osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529-ben Szapolyai János visszafoglalta. 1541. augusztus 29-én ismét török fennhatóság lett, mikor Szulejmán szultán csellel megkaparintotta. A sikeres visszafoglalási kísérletek után 1686-ban a szövetséges hadak a törököktől visszafoglalták a várat.

A csata során szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított a lakosságot pedig lemészárolták. Az összeütközés végeztével azonnal megkezdődött a helyreállítás és német lakosságot telepítettek be.

II. világháború alatt, 1944-1945-ben még egy súlyos ostromot kellett kiállnia a Várnak. 1946-ban kezdődött a Vár helyreállítása és régészeti feltárása. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során, közel eredeti formájukban újjáépítették.

Mi most a 0-s kilométerkőtől indulunk. Az alagút oldalában közlekedő Budavári-siklót is választhatjuk a feljutáshoz. Ez a remekmű 1870. március 2-án került átadásra, Európa második gőzhajtású siklójaként. Természetesen mi gyalog vágunk útnak. Elsőként a Nagy Rondella kör alakú bástyája tárul elénk. A monumentális 5 méteres falat lövésekkel látták el. A Rondellába a kaputornyon át juthatunk be. A bejárást hajdan a kapu előtti árkon át felvonóhíd biztosította. A belső falon a lőréssor mellett fedett védőfolyosó húzódik végig, mely a helyreállításkor készült.

Innen továbbhaladva a Vár-negyedben a Várat vesszük célba. Itt a Magyar Nemzeti Galéria állandó és időszaki kiállítása látható. Jelenleg Chagall és Ámos Imre csodás alkotásait tekinthetjük meg, míg az állandó kiállítás műveit és alkotóit felsorolni szinte lehetetlen.

A remek művektől elszakadva a Szent György-térre érünk. Itt történt, hogy Hunyadi Jánost lefejeztette 1457-ben V. László, és itt olvasta fel Bakócz Tamás 1514-ben azt a pápai levelet, mely keresztes háborúra szólított fel (ez vált később a Dózsa György féle parasztfelkelésé).

A tér szomszédságában a klasszicista stílusú 1806-ban Pollack Mihály tervei alapján épült Sándor-palota. Ez Magyarország mindenkori Köztársasági elnökének rezidenciája. Amennyiben szerencsével járunk, láthatjuk a katonai őrségváltást az épület előtt.

Pár lépés után a Várszínház előtt találjuk magunkat. Az 1763-ban épített Karmelita templomot 1787-ben színházzá alakították. E színház volt az első állandó színház Budán.

Utunk a Dísz-tér felé vezet. A parkban Honvéd-szobor látható, az 1849-es szabadságharcban résztvevő honvédek emlékére, akik Buda visszafoglalásában segédkeztek. A Tárnok utcán jutunk a Szentháromság-térre. A szobor története az 1691-es pestis járvánnyal kezdődik, mikor is a polgárok fogadalmat tettek, hogy Szentháromság szobrot állíttatnak a járvány elmúltával. A szobor elkészült, de 1709-ben újabb járvány ütötte fel a fejét. Ekkor a polgárok ismét fogadalmat tette, hogy amennyiben túlélik a járványt, nagyobb és díszesebb szobrot emeltetnek. 1712-ben az eredeti szobrot a mai III. kerületbe szállították és helyébe 1713-ban barokk szobrot állíttattak. Az 1945-ös ostrom alatt a szobor megsérült, így a csúcson álló szobor kivételével a szobrokat és a domborműveket elszállították. Mai formájában a Bíró Antal által készített rekonstrukció látható.

A tér legkiemelkedőbb és Budapest legismertebb vallási épülete a Mátyás-templom. Bár sem tárgyi, sem okleveles bizonyíték nem támasztja alá, de az egyházi hagyományok szerint a templomot 1015-ben Szent István alapította. A legkorábbi dokumentumok az 1200-as évekre vezetnek vissza, amikor az itt álló épület helyére Bazilikát emeltek. A korai gótika már akkor legfontosabb alkotását Nagy Lajos király rendeletének köszönhetően átépítették. A török megszállás alatt a templomot mecsetté alakították, majd Buda visszafoglalása után a ferences majd a jezsuita rend gondozta. A jezsuita rend feloszlatása és egy tűzvész után a 19. században I. Ferenc József az épületen nagyszabású felújításokat végeztetett és így a Mátyás-templom elnyerte mai formáját. A templombelső kialakítása Schulek Frigyes elhivatott munkáját dicséri.

A templomból kilépve a Halászbástya felé indulunk. A neoromán stílusú teraszokról lenyűgöző látvány tárul elénk. A Duna vízén megcsillan a nap fénye és hajók andalognak a vízen. A Parlament tekintélyes épülete felemelő látványt nyújt. A Halászbástya, nevét a budai várfalnak a halászok céhének őrizetére bízott szakaszáról kapta.

A halászok céhe nem csak a halak árusításával törődött, szükség esetén az ellenséges betörés ellen, vitézül védték a bástyát. Az épület 1895-1902 között épült, Schulek Frigyes tervei alapján. A II. világháborúban elszenvedett károkat Schulek Frigyes fia, Schulek János helyreállításnak tervei alapján építették újjá.

A történelmi házsorok között sétálva számos múzeumot fedezhetünk fel. A teljesség igénye nélkül egy párat megemlítek. Található itt Patika-, Kereskedelmi és vendéglátóipari-, Hadtörténeti-, Zenetörténeti múzeum és a Buda-vári Labirintus melyek kinek-kinek érdeklődése szerint megfelelő programot nyújt.

Mi most a Budai Vár alatt található Sziklakórház látogatásával fejezzük be sétánkat. A várhegy mélyén 10 kilométer hosszúságú barlang és pincerendszer húzódik, melyeket a lakók folyamatosan bővítettek, átalakítottak. A II. világháború előestéjén a járatokat megerősítették, a lejáratok számát korlátozták és a járatszakaszokat egybe nyitották. Így a járatrendszer a bombázások során óvóhelyként szolgált. Kikívánkozik belőlem, hogy megosszam Veletek, itt született Nagypapám is 1944-ben az óvóhelyen. Jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura kiállítása mutatja itt be a kórház történetét és a hadi orvoslás fejlődését.

Mivel mára kellemesen elfáradtunk, így hazafelé indulunk!

 

Kedves olvasóim!

Ezzel a cikkel szeretném lezárni eddigi munkámat. Az élet másfelé sodort, így megköszönöm figyelmüket írásaim iránt.

Köszönettel:

Szentmiklósi Beáta


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek