18+
Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Szabolcs vármegye - Egy neoreneszánsz kastély története

Megosztás
Utazás

Szabolcs vármegye (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Tiszadob („Duae pessessionis Dub iuxtafluv Tycia” (1338.) – „Két Dob a Tisza mellett”) - Andrássy-kastély - csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (a Magyar Királyság miniszterelnöke, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere) 1880-1885. között épült neogótikus, neoreneszánsz kastélya, a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárattal, a 12 hónapnak megfelelően 12 toronnyal, az 52 hétnek megfelelően 52 szobával és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszemmel, a magyar nemzeti romantika remeke.

Hirdetés


Szabolcs vármegye (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Tiszadob („Duae pessessionis Dub iuxtafluv Tycia” (1338.) – „Két Dob a Tisza mellett”) - Andrássy-kastély - csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (a Magyar Királyság miniszterelnöke, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere) 1880-1885. között épült neogótikus, neoreneszánsz kastélya, a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárattal, a 12 hónapnak megfelelően 12 toronnyal, az 52 hétnek megfelelően 52 szobával és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszemmel, a magyar nemzeti romantika remeke.

Az Andrássy-család első tagja Tiszadobon báró, (majd gróf) Andrássy Károly volt, kinek egykori jelmondata: „Fidelitate et Fortitudine” – „Hűségért és bátorságért” márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.

E kastélyt mesteri gonddal tervezett angol- és francia park vette körül, melyet egykor Erzsébet királyné is megcsodált. A északi homlokzata előtt (pontosabban alatt), egy középkori liliom rajzolatát tükröző, hatalmas nyírt sövénykert készült, mely park közepén Fadrusz János szobrászművész csodálatos munkája, a „Leányszöktetés” című kompozíció áll.

Főbejárata fölött az Andrássy-család címere fogadja a látogatót, a padozatban kiképzett oroszlán, e grófi család címerállata, a hatalmat és az erőt jelképezi. Lépcsőházának jellegzetessége a fal mentén „kúszó”, romantikus fafaragásos, háromkarú falépcső. A magasföldszinten léphetünk be a dongaboltozatú, késő gótikus, kora reneszánsz hangulatú nagyterembe (a lovag- vagy bálterembe).

 

 

 

 

 

 

 

 

E terem közepén álló vörös márvány kandalló homlokzatán az ős, gróf Andrássy Károly „Fidelitate et Fortitudine” márványba vésett jelmondata fogadja a betérőt. Az archív fénykép felvételek bizonyítják, hogy egykor az egész kastélyt, pazar műkincsek, figurális falikárpitok, gobelinek, páncélzatok, reneszánsz bútorok (un. Savonarola-székek) és pompás fegyvergyűjtemények díszítették.

A nagyszalon, a dolgozószoba, a „Hímestorony-aljba” rejtett könyvtárkabinet, a „fekete” ebédlő és a reggeliző szobának is használt télikert, a királyi vendéglakosztály, a grófné és a gróf lakosztályának egykori gazdag berendezése hűen tükrözte a lakók ízlését. A téli kertet kibővítve, később idekerült a budapesti híres Andrássy-ebédlő, melynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte.

Az eredeti színes üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon, melynek teljes rekonstrukciója 2002-ben készült el, Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros volt növendéke által. A legenda szerint, a kastély csakis azért lett ilyen meseszép, mert valami titkos úton-módon, a szépséges Erzsébet királynét fogadhatta itt Andrássy gróf.

E titkos látogatás emlékére a gróf tölgyfákat ültetett Dob vásárterén, ahol egy-két tölgyfa még ma is látható. Ezért volt a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban Tiszadob. Id. Andrássy Gyula gróf halála után (1890. február 18.), fia ifj. gróf Andrássy Gyula befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. E falak között született (a „Törcsvári óratoronyban”) és nevelkedett testvére leánya, Andrássy Katinka, a későbbi „vörös grófnő”, gróf Károlyi Mihály felesége. Sajnos, e gyönyörű épületet sem kímélte meg a történelem sötét vihara, miután a nagy háborút (I. világháború) követően, 1918-ban Polgár felől fegyveres forradalmárok (un. Lenin-fiúk) érkeztek tucatnyi kocsival.

Betörték a nagykastély ajtaját, majd teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és a kerámiákat, a drága festményeket és a könyveket elégették, a nekiszabadult „nép” feldúlta a pompás gazdagsággal berendezett kastély épületét. Ezután a szörnyű esemény után Andrássy gróf - úgy mondják - soha többé nem jött a tiszadobi kastélyba, majd a II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek az épületbe (az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak), majd a kastély állami tulajdonba került , így ért véget az Andrássy-család története Tiszadobon. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. Napjainkban üresen áll.

 Fotó: Sándor Kemecsei

Várak Kastélyok Magyarországon


Megosztás

Hirdetés


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek