18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves

Egy kis barokk romantika a Gödöllői-dombság szívében

Megosztás
Utazás

"Egy kis barokk romantika a Gödöllői-dombság szívében ... Gödöllő Grassalkovich-kastély (Gödöllői Királyi Kastély) - gyaraki gróf (korábban báró) Grassalkovich Antal (személynök, kamaraelnök, koronaőr), Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich) királynő bizalmasa részére, Mayerhoffer András építőmester által 1740 és 1749. között épített, majd gyaraki Grassalkovich (II.) Antal birodalmi herceg és gyaraki Grassalkovich (III.) Antal János Nepomuk herceg, királyi kamarás és aranygyapjas vitéz által bővített barokk kastélya.


"Egy kis barokk romantika a Gödöllői-dombság szívében ... Gödöllő Grassalkovich-kastély (Gödöllői Királyi Kastély) - gyaraki gróf (korábban báró) Grassalkovich Antal (személynök, kamaraelnök, koronaőr), Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich) királynő bizalmasa részére, Mayerhoffer András építőmester által 1740 és 1749. között épített, majd gyaraki Grassalkovich (II.) Antal birodalmi herceg és gyaraki Grassalkovich (III.) Antal János Nepomuk herceg, királyi kamarás és aranygyapjas vitéz által bővített barokk kastélya.

Ezekben az években herceg Esterházy Mária Leopoldina (Grassalkovics (III.) Antalné) angolparkká alakította át a kastély korábbi franciakertjét, mely parkban található a történelem viharában többször elpusztult, de újra és újra megmenekített (utoljára 2004 novemberében felújított) un. királydombi pavilon, mely kicsiny épületet Mária Terézia császárnő látogatásának emlékére (1751. augusztus 11.), a hétéves háború befejezése után (1763.) gyaraki Grassalkovich Antal emelt.

E látogatás emlékét idézi fel a kastély parkjában 2011. március 5-én felállított Mária Terézia szobor - Zala György 1907-ben készült alkotása, mely egykor a Millenniumi emlékmű dísze volt. A királydombi pavilonban csodálhatjuk meg Magyarország királyainak és honfoglaló vezéreinek képmásait. Sajnos a császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után (1849. április 6.) dühükben össze-vissza kaszabolták a pavilon képeit (még a saját uralkodóik képeit is), majd a második világégés éveiben a megmaradt eredeti és a pótolt képek is súlyosan megrongálódtak, elpusztultak.

Az 1848-49-es szabadságharc utolsó hónapjaiban a gödöllői kastély Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg főhadiszállása, majd a cári csapatok segítségével gyalázatos módon levert szabadságharc után a kastély és a birtok 1850-ben hodosi és kizdiai báró Sina György Simon bankár tulajdona lett.

A gyászos königgrätzi (sadovai) csata után (1866. július 3.) tábori kórház kapott helyet a kastély falai között. Az kiegyezéskor (1867. március 20-án a magyar országgyűlés által elfogadva, 1867. július 28-án I. Ferenc József (Franz Joseph von Österreich) által szentesítve) a magyar állam visszavásárolta a gödöllői kastélyt és az uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékul adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak (koronázás helyszíne: a Mátyás-templom, Budavári Koronázó Főtemplom, ideje: 1867. június 8). Ybl Miklós irányításával ekkor alakították át a kastélyt a kor és a királyi pár igényei szerint (ekkor szüntették meg a 2003. augusztus 8-ra feltárt, felújított és átadott Barokk Színházat), ettől kezdve tavasszal és ősszel időzött a királyi család Gödöllőn, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (Erzsébet királyné - Sissi) egyik kedvenc helyén, titkainak rejtekén. A kastély 1746-49 között épült lovardáját még az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára 1877-ben átépítették, a padlószintjét feltöltötték, ablakszintjét megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, melynek négy pontjára tükröket helyeztek el, ez lett Erzsébet királyné egyik kedvenc helye a kastélyban. Erzsébet magyar királyné 1898. szeptember 10-én Genfben bekövetkezett aljas meggyilkolásával mély fájdalom borult az országra, így Gödöllő is elveszítette addigi fényét és jelentőségét. Később a kastély Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen (IV. Károly) nyári laka, majd a vesztes háborút követően, túlélve a Tanácsköztársaság (a proletár Lenin-fiúk és bérenceik) vészterhes ámokfutását (1919. március 21-augusztus 1. között) és a trianoni békediktátumot (1920. június 4.) vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett. A második világháború alatt (1944.) kifosztva, kirabolva, majd szovjet katonai szállás, raktár, műhely és istálló, a Honvédelmi Minisztérium raktárbázisa, később egy része szociális otthon... Napjainkra áldozatos munkával kialakított múzeum.

Még több érdekességet tudhatunk meg e kastély történetéről és lakóinak életéről, a Gödöllői Királyi Kastély reprezentatív kiadványából, mely könyv szövege egy kötetben magyar, angol, német és francia nyelven is olvasható. A 184 oldalas albumot gazdag, látványos képanyag: 188 műtárgy- és enteriőrfotó illusztrálja.

Várak Kastélyok Magyarországon


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat