18+
Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves
Hirdetés

Család születik

Megosztás
Kicsi lélek

Egy nőnek az anyaság természetes velejárója, hogy életét a gyermekének rendeli alá, hogy a fontossági sorrend örökre megváltozik. De mi a helyzet a férfiakkal? 

Hirdetés


Egy nőnek az anyaság természetes velejárója, hogy életét a gyermekének rendeli alá, hogy a fontossági sorrend örökre megváltozik.

De mi a helyzet a férfiakkal?

Régen a férfi a szülés idején nem kívánt személy volt, csak a „végeredményről” tájékoztatták, és utána is inkább a nő nevelte a gyermeket. Mára megváltozott a helyzet, nagyon sok nő igényli, hogy párja jelen legyen a várandósság minden szakaszánál, és természetesen a szüléskor is. Ez azonban a férfiak hozzáállásának változását is kívánja. Sok nő elfelejti, hogy a férfiaknál nem velük született az apai érzés, azt meg kell tanulniuk. Régi szakkönyvek arról számolnak be, hogy a férfiak a baba egy éves kora körül „ébrednek rá” apaságukra, és a gyermekek is ilyen koruk táján kezdenek érdeklődni az apjuk iránt.

De muszáj ennek így lennie?

A válasz természetesen az, hogy nem. Mi magunk nagyon sokat tehetünk azért, hogy párunk és közös gyermekünk a kezdetektől fogva aktív részesei legyenek egymás életének. Ehhez azonban fel kell készítenünk a férfit arra, hogy mi vár rá. Egy gyermek születése megterheli a párkapcsolatot. Még ha édes is ez a teher, akkor is olyan testi és lelki változásokat hoz, amelyek felkészületlenül komoly gondokat generálhatnak. Nem véletlenül megy olyan sok párkapcsolat tönkre a baba érkezése után.

Nézzük meg, milyen alapvető változásokat hoz az életünkbe egy kis jövevény.

Nekünk, nőknek kilenc hónap áll a rendelkezésünkre, hogy ráhangolódjunk az anyaságra. A férfi, bármennyire is részese a várandósságnak, nem tudja meg- és átélni olyan mértékben, mint a kismama, akinek a szervezete és gondolatai ez alatt az idő alatt a születendő magzat körül forognak. Hiába mondjuk el neki, hiába érzi a kezét a hasunkra téve a baba mocorgását, az érzés, amit egy kis lény magunkban hordozása jelent, nem adható át. Persze a baba is tudja ezt, és igyekszik már belülről is jelét adni annak, hogy tudja ám, hogy apa ott van, mert párunk érintésére, hangjára reagál, kapcsolatteremtő törekvései vannak (elmozdul apa hangjának irányába).

Miután a baba megszületik, számára te vagy a központi személy. Egy újszülöttről való gondoskodás valóban napi huszonnégy órás elfoglaltságot jelent. A baba körüli teendők foglalják le és el minden gondolatodat, energiádat. Ez azonban nem azt kell jelentse, hogy a baba születése után már megszűnnél nőnek, feleségnek, barátnak, stb. lenni, csak azt, hogy – főleg az első 2-3 évben – az életben betöltött szerepeid közül az anyai lesz a leghangsúlyosabb. Ezért jó, ha ezzel tisztában vagy és elfogadod, hiszen így talán kevesebb energiád megy el arra, hogy az emiatt kialakuló ambivalens érzéseid miatt őrlődj.

Az apuka joggal érzi ilyenkor, hogy háttérbe szorul, hogy te, aki eddig csak vele foglalkoztál, csak az „övé” voltál, most hirtelen elérhetetlen távolságra kerültél tőle, minden, ami eddig természetes és magától értetődő volt, most fenekestül felfordult. Beszélgess erről pároddal, mondd el, hogyan érzel ezzel kapcsolatban, illetve hallgasd meg őt is. Nagy erőt, kitartást és türelmet kíván mindkét ember részéről (főleg) a kezdeti időszak. Ne hagyd, hogy a ki nem mondott érzelmek feszültsége éket verjen párkapcsolatodban.

A nő biológiailag arra lett teremtve, hogy ellássa a gyermekét. A férfi azt látja, hogy a baba ellátásához gyakorlatilag használhatatlan. A te feladatod, hogy ezt a feleslegesség-érzést eloszlasd, hogy bevond őt is a baba körüli teendőkbe, hogy érezze, ő is tud tenni valamit érted, a gyermekéért. Ne akarj mindent magad csinálni. Ne legyél azonban erőszakos, találjátok meg közösen azt a területet, ahol párod hathatósan tud segíteni neked. Kérdezd meg őt is, és beszéljétek át, mi az, amit ő át tud vállalni tőled.

Például nem biztos, hogy csak akkor „jó apa” valaki, ha ő pelenkázza a babát. Ugyanolyan mértékű hozzájárulást jelent a gyerekneveléshez, ha biztosítja azt, hogy neked gyakorlatilag csak a babával kell törődnöd, és a háztartás gondját leveszi a válladról. Ne a szomszéd legyen a minta, csakis az legyen a mérvadó, hogy nektek mi a jó, miként tudjátok kis családotok boldogságát megteremteni.


Megosztás

Hirdetés


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat

Te leszel az első! Ezt még senki nem olvasta!

Iratkozz fel, hogy ezek a cikkek eljussanak hozzád!

Meglepetéssel készülünk neked ünnepek alkalmával!
További információk


Hirdetés


Népszerű cikkek