18

Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Még nem vagyok 18 éves

A Húsvét története, jelképei és nevezetes napjai – Húsvéti érdekességek és hagyományok

Megosztás
Kultúra

A Húsvét ünnepi neve különböző nyelveken eltérő, ám világszerte az egyik legszentebb ünnep, amikor Jézus feltámadt. Miért éppen akkor ünnepeljük a Húsvétot, amikor? Eredetileg a niceai zsinat (isz. 325-ben) szabályozta a keresztény ünnepek idejét, és a keresztény és zsidó ünnepek egybe estek. Ekkortól azonban az ünnepek elválnak egymástól időrendben. Tudjuk-e hogyan hívják a Húsvétot más nyelveken? Közös eredet szerint a Húsvét héber neve Pészah, ami kikerülést, elkerülést jelent.


A Húsvét ünnepi neve különböző nyelveken eltérő, ám világszerte az egyik legszentebb ünnep, amikor Jézus feltámadt.

Miért éppen akkor ünnepeljük a Húsvétot, amikor?

Eredetileg a niceai zsinat (isz. 325-ben) szabályozta a keresztény ünnepek idejét, és a keresztény és zsidó ünnepek egybe estek. Ekkortól azonban az ünnepek elválnak egymástól időrendben.

Tudjuk-e hogyan hívják a Húsvétot más nyelveken?

Közös eredet szerint a Húsvét héber neve Pészah, ami kikerülést, elkerülést jelent.

Angolul a Húsvét neve Passover, ami átrepülést jelent, és csak később kezdték el az Easter elnevezést használni. Ugye milyen érdekes! És itt még nincsen vége.

Az Easter szó pedig a német Oster szóhoz kötődik erősen.

Miért Oster?

Ostara a világ úrnője volt, a tavaszi napéjegyenlőségkor ünnepelték. Elbeszélések szerint neve az East szóból származik, ami a napfelkeltére utalhat.

Miért elkerülés?

Magyarországon a „kikerülés” szót már nem találjuk meg Húsvéttal összefüggésben, ám Csíkményságon a körmenetet máig kikerülésnek nevezik, ami a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó Húsvét, a megelőző böjti időszak, 40 napos böjt lezárulását jelenti.

A Húsvét mozgó ünnep, ami annyit jelent, hogy minden évben máskor ünnepeljük.

Hogyan számítható ki, mikorra esik adott évben a Húsvét?

A Nap mozgása mellett a Hold mozgása is befolyásolja, mikorra esik Húsvét, és nagyon sokáig komoly feszültséget okozott a kiszámítása.

A Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melyeknek főbb elemi a feltámadás, újjászületés. Húsvét 1582-óta egyházi szabályozás alapján a tavaszi Telihold (Holdtölte) utáni első vasárnapra esik. Ezt rögzítették a niceai zsinat határozatai isz. 325-ben.

Mit ünneplünk Húsvétkor?

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását, és ez a legjelentősebb egyházi ünnep. Biztosan hallottunk már a Virágvasárnapról. Miről emlékezünk meg ekkor? Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe egy szamár hátán a tömeg előtt, akik pálmaágakat lengettek.

Nagycsütörtökön, amit „zöldcsütörtöknek” is neveznek emlékezünk meg arról az eseményről, amikor Krisztust az Olajfák hegyén elfogták.

Nagypénteken Krisztus Pilátus általi halálra ítélésére, megostorozására, és keresztre feszítésére emlékezünk.

Nagyszombat estéjén a világ megemlékezik körmenet formájában, mint Jézus jövendölte, harmadnak, Húsvét vasárnap hajnalán fel fog támadni holtából.

Tudjuk milyen jelképei vannak a Húsvétnak?
Melyik jelkép, mit szimbolizál?

Bárány

A bárány a legősibb húsvéti jelkép, eredete már a Bibliában is szerepel. Az Ótestamentumi zsidók bárányt áldoztak, és a bárány vérével bekenték az ajtófélfát, ami megvédte őket az Úr haragjától. A húsvéti bárány Jézust is leképezi.

Az Újtestamentum szerint Jézus Krisztus az emberiség megváltására jött a földre.

„Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.”

Barka

Húsvétkor megjelennek a barka ágak, és rajtuk a pihe-puha szőrös „virágok”. Különleges gyógyító erő rejlik bennük a hiedelem szerint. Szájon át bevéve gyógyítja a torokfájást, míg tűzbe dobva megóvja a házat a szerencsétlenségtől.

Nyúl

A húsvéti nyuszi megjelenésének története igen kesze-kusza. Többféle elbeszélés is magyarázatot adhat a nyuszi felbukkanására, mint húsvéti szimbólumra. Az egyik szerint a termékenységet jelképezi, hiszen a nyúl igen szapora állat.

A nyuszit összefüggésbe hozták a Holddal is, miszerint a Hold szintén a termékenység egyik szimbóluma, a nyúl pedig éjjeli állat.

Hogyan függhet össze a húsvéti nyúl és a tojás?

Elég bizarr, hiszen a természetben semmi közük nem lehetne egymáshoz. Ám megmagyarázható egy germán hagyománnyal, miszerint az alvilági legendában tűnik fel a nyúl, ami madár volt, és az alvilág istennője mérgében nyúllá változtatta. Máig nincsen egyértelmű magyarázat a húsvéti nyúl és tojás összefüggésére.

Még egy érdekesség lehet a nyúl szimbolikus mivoltára, ami tulajdonképpen egy tévedés eredménye. Eszerint német területeken hagyomány volt húsvétkor gyöngytyúkot vagy más néven császármadarat ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német megnevezése Haselhuhn, ezt lerövidítve Hasel. A tévedést mindösszesen egy betű elvétele jelentheti, az l betűé. Így viszont már csak a Hase marad, ami magyarra fordítva nyulat jelent.

Tojás

A tojás szintén a termékenység szimbóluma, és az újjászületésé is. Számtalan kultúrában jelenik meg a tojás, mint a világegyetem nagyságát hirdető jelkép. Húsvétkor a húsvéti menüben játszik fontos szerepet, a tojások színezése, festése pedig igen régi időkre nyúlik vissza.

Milyen színű tojásokat festettek régen?

A legjellemzőbb a piros szín volt, és ennek is van oka. A piros szín a mágikus erőt szimbolizálja. Védelmet nyújtott a hiedelem szerint, és egyes fennmaradt elbeszélések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés hagyománya népszokásonként változik világszerte, míg régen növényekből kinyert színezőt használtak, addig mára a szintetikus festékek terjedtek el. Bár még mai is sokan térnek vissza a hagyományokhoz, és próbálják ki színezőként a vörös és lila hagyma levelét, esetleg levelet erősítenek a tojásra és így mintázzák azt, vagy viasszal rajzolják meg a motívumokat, melyeket a festék nem fog meg.

Milyen növényeket használtak tojásfestéshez régen?

Börzsöny és bíbortetű, hagymalevél.

A feliratos, mívesen megfestett tojások csak később alakultak ki. Feliratként nevek, és rövid szövegek kerültek a tojásokra.

Magyarországon a locsolkodáshoz kapcsolódnak a szépen megfestett tojások, ezek közül is a geometrikus minták kerültek előtérbe. Hosszanti vonalak és az ezekből átlósan megrajzolható négyszögek. Ezt a tojásfestést hívták rámázásnak.

És még ott vannak a szabályosan elrendezett virágok, melyek tulipánt, fenyőágat, rózsát mintáztak. Ezt nevezzük hímzett tojásnak, azaz hímes tojásnak, az eljárás neve pedig tojáshímzés.

Rengeteg tojás játék maradt fent néprajzkutatók munkáiból, de mára egyiket sem igazán játsszák húsvétkor. Az egyik ilyen játék a tojáslabdázás volt. A lényege, hogy a felénk dobott tojást úgy kellett elkapni, hogy az ne törjön össze. Az, akinél a tojás összetört, a babona szerint még egy évig nem találja meg párját.

Érdekesség a varázstojás ereje, amit a görög hiedelem szerint a tyúk által nagypénteken tojt első tojás rejt magában.  

Miért kötődik a barka a húsvéthoz?


Megosztás


  • Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat

  • Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat